Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Csoltkó Emese: Az ócsai református (egykor premontrei) templom építéstörténetének vázlata
Csoltkó Emese: Az ócsai református (egykor premontrei) templom építéstörténetének vázlata A tornyok különböző szintjeit, a főhajót, a kereszthajó nyugati és keleti oldalait, illetve a szentélynégyszöget ívsoros, farkasfogas párkánnyal zárták le (5. kép). A szentélyek esetében az említett ívsoros párkány mellett a külső sarkokon háromnegyed-pilléreket alakítottak ki, melyeket a fejezetükről induló félkörívek kötnek össze egymással. A félkörívek vékony szalagok formájában a lábazat felé is folytatódnak (2. kép). A templomon lábazati párkány fut körbe. A templombelsőben, a sávalapozások négyzet alakú kiszélesedett szakaszaira váltakozva nyolcszög alakú pilléreket, illetve pillérkötegeket állítottak. Ezek, illetve a sarok- és falpillérek fejezeteit változatos növény ornamentika (úgynevezett bimbós, örvényes és egyszerű leveles, stb.) díszítette. A fejezetek faragott elemeit vörös festéssel emelték ki, illetve egyes felületekre vörös színű, vékony festéssel különböző leveleket is festettek (6. kép). Maga a kváderfal kívül-belül vakolatot kapott, melynek a templom külső falán már szinte semmi, a templombelsőben már csak egy kis területen maradt meg csekély maradványa. Erre a vakolatrétegre a templombelsőben már kezdetben fehér meszelés került. A növénydíszes fejezetekkel lezárt pilléreket lépcsőzetesen kialakított profilú félköríves árkádívekkel kötötték össze. A pillérkötegek a fejezetek felett is tovább emelkedve kúpos lezárást kaptak. A mellékhajókban a pilléreket a falpillérekkel - a nyugatról számított második pillérpár kivételével - csúcsíves hevederívekkel kötötték össze (7. kép). Továbbá, a mellékszentélyek és a kereszthajó találkozásánál lévő pillérek, valamint a főhajó első keleti pillérpárja felett ugyancsak árkádív látható. A hajók eredetileg tervezett boltozata végül nem készült el, helyette síkmennyezetet kaptak. A boltozás szándékára utalnak az északi torony északkeleti sarka alá eső pillér, az északnyugati pillérköteg és nyolcszögletű pillér északkeleti oldalán a fejezet felett a boltozat ívének lefaragott indításai. Ezzel szemben az északi mellékhajó további szakaszaiban a boltozat indításait már be sem építették. Ugyancsak a beboltozás szándékától való hirtelen elállásra utalhat az a szokatlannak mondható jelenség, hogy a pillérkötegeknek a fejezetek felett továbbinduló szakaszait az említett kúpos végződéssel zárták le (6-7. képek). Végül a templomnak csak a szentélyeit, a főszentélyhez tartozó szentélynégyzetet, valamint a sekrestyéket boltozták be. A főszentély bordás, csúcsíves, egy pontba összefutó boltozatát leszámítva valamennyi tér bordás keresztboltozatot kapott. 3. kép: A templom déli homlokzata (Fotó: Csoltkó Attila) 193
