Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

III. Egyházi épületek - Csoltkó Emese: Az ócsai református (egykor premontrei) templom építéstörténetének vázlata

Csoltkó Emese

Az ócsai református (egykor premontrei) templom

építéstörténetének vázlata

Rövid kutatástörténet

A Duna-Tisza köze északnyugati részén már hosszú évszázadok óta magasodó ócsai református templom épülete,1 miután története már régen feledésbe merült, számos 19-20. századi tudóst, illetve lelkes helytörténészt ihletett meg. A katolikus egyház által a 17-18. században végzett canonica visitatio-k híradásait2 követően már Bél Mátyás is felfigyelt az épületre.3 A 19. század első felében Tessedik Ferenc lerajzolta az épületet, s három müncheni építész véleményére alapozva a templom építését a 10-11. századra tette.4 A műemlék első helyes keltezése Ipolyi Arnoldhoz köthető, aki az épületet a 12. század második felének és a 13. század - vagyis „a teljesen kifejlődött román s átmeneti ízlés” korszakának — alkotásaként határozta meg.5 Emellett elsőként mutatott rá a templom premontrei prépostsághoz való egykori kötődésére.6 Ezt követően a 13. század első felére, illetve a század közepére való keltezés a kutatók között általánosan elfogadott lett.7 A 20. század második felében több kísérlet is született az alapítás, s ezzel együtt az építés kezdetének pontosabb meghatározására. 1980-ban Dercsényi Dezső és Zádor Anna az alapítás idejét 1200-1225 között valószínűsítette.8 Marosi Ernő tovább szűkítve az időhatárt a templom építésének az idejét 1210 utáni évekre tette, s véleménye szerint az épület a század harmadik évtizedében már el is készülhetett.9

Az építéstörténettel kapcsolatban érdekesek Möller István elképzelései, aki a templomnak - a 12. század végén történő alapítását követően - összesen öt építési periódusát állapította meg.10

Ettől lényegesen kevesebb, két építési periódust határozott meg Petrik Albert, aki úgy gondolta, hogy a templom építését a tatárjárás megszakíthatta, s a szentélyek csak a század végén nyerték el végleges, gótikus formájukat. Elsőként hívta fel arra a figyelmet, hogy az eredetileg boltozott mellékhajók mellett a főhajó, boltozat helyett, síkmennyezetes lezárást kapott. Végül a hajókat elválasztó 4-4, váltakozva elhelyezkedő pillérkötegek, illetve nyolcszögű pillérek esetében megállapította, hogy a nyolcszögű pillérek eredetileg pillérkötegek lehettek, melyeket megerősítés céljából később körülfalaztak.11 Megállapításait, a tervmódosítás gondolatát is felvetve, többek között Szabó László,12 valamint Gerevich Tibor is támogatta. Utóbbi szerző,13 illetve Rados Jenő szerint eredetileg mindhárom hajót beboltozták.14

1 Ócsa község Pest megyében, Budapesttől megközelítőleg 30 km-re, délre található (Tari 2000:122. kép). A területen lápos, mocsaras turjánvidék húzódik, mely a középkorban minden bizonnyal kiterjedtebb lehetett. Emellett a tájat részben homokbuckák is gazdagítják (Csányi-Lux 1939: 51; Horváth 2000: 7).

2 Nagy E. 1958: 574-575; Baranyai 1954: 266.

3 Bél 1737: 159-160.

4 Tessedik 1833: 115-118.

s Ipolyi 1862a: 14-15.

6 Ipolyi 1862b: 93.

7 Römer 1866:114; Henszlmann 1866: 19; Pulszky 1891:161;Tandor 1895:1; Forster 1905: 33.

8 Dercsényi—Zádor 1980: 43.

9 Marosi 1984:122.

10 Möller 1921:145-146,153-154.

11 Petrik 1912:152-169.

12 Szabó 1913: 222-223,225.

13 Gerevich 1938: 65.

14 Rados 1975: 70.

189