Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - K. Németh András: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához
К. Németh András: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához 6. kép: Szakd/y, Lámpás-hegyi horhó: az 1783-ban via antiquaként jelölt út napjainkban (Máté Gábor felvétele) 7. kép: Udvari, Péli-erdő: a templomhely és a közelében vezető utak az 1801-es kéziratos térkép alapján (Alaptérkép: Google maps; rajz: К. Németh András) pén az ekkoriban is használt, Székesfehérvárról Pécsre vezető királyi út templomrom — a középkori (Fülöp) Szerdahely templomának maradványa — mellett haladt el,50 így kétségtelenül évszázadokkal korábban is jártak rajta. Egy 1759-es térkép nemcsak a Kercseligetről Jenőre (ma Baranyajenő) vezető új utat (via moderna), de közelében a két falut összekötő régi utat (via antiqua) is jelöli.51 Bár a térképen látható nyomvonalat nem lehet egyértelműen megfeleltetni a térképen vízmosásként jelölt több, hajdan valószínűleg egy időben járt mélyúttal, egy terepen is azonosított ág mélysége mindenesetre csaknem 9 m, jelezve az út használatából és a legalább 250 éve történt felhagyásából adódó erodálódás mértékét. A megye középkori közgyűléseinek helyet adó Csérnél (a török kortól Csernyéd) falu határában egy 1783-as térkép jelöl régi utat, amely a Kapós-mentén Csernyédpusztáról Szakályba tartó - más térképen Baranya megyébe vezető útként jelölt52 - útból ágazott el északkeleti irányba, valószínűleg Regöly és Szárazd felé. Az út - amelyet ma Lámpás-hegyi horhónak neveznek53 54 - keleti, felső része úgy 8 m mélyen bevágódott, V átmetszetű mélyútként egy 130 m hosszú szakaszon ma is használatban van, két szélének távolsága közel 20 m (6. kép).SA Ez az út is példa rá, hogy nem minden, 200-300 éve réginek mondott utat kell elhagyott, vízmosás jellegű szakadék formájában keresnünk a terepen, az egykori szekérutak, ha csak egy-egy szakaszukon, vagy gyalogúiként is, de olykor máig járt utak lehetnek. Kér (ma Németkér) 1786-os telepítési térképén a középkoritól távol, új helyen települt faluból nem kevesebb, mint kilenc út indult kifelé. Egy kivételével mindegyikre ráírták, hogy hova vezet: a déli irányba tartó, kissé kanyargós út a Puszta út nevet viseli, és a Látóhegy felé tart,55 amelyen a középkori Kér és temploma feküdt.56 Udvari déli határában, az ilyen néven ma már nem létező Szentegyház-hegy lábánál egy 1801-es kéziratos térkép templomhelyet jelöl,57 valószínűleg a középkori Erdópél falu templomának helyét. Akkoriban tőle északra találkozott a Varsádra vezető, illetve a Gyönkre tartó út, utóbbi beletorkollt a Gyönkre vezető régi útba. A gyönki út részben ma is megvan, azonos a Felsőpél felől érkező dűlőúttal. A templomhelytől délnyugatra mára felhagyták, itt egy szakaszon azonos az 1801-ben régi gyönki útként jelölt szakasszal, majd a Szentegyház-hegy nyugati felén szétválnak. A régi gyönki út 1801-ben délnyugat felé kanyarodott, a gyönki út pedig beletorkollott a ma is létező, az Udvari-Gyönk közti határt jelentő nyugat-keleti irányú útba. Ma már sem az 1801-ben réginek mondott, sem az akkor még használt gyönki utat nem járják, a réginek ez a szakasza csak az űrfotón rajzolódik ki a szántásban, az újabb pedig ma már csak egy erdősávval benőtt mélyedés. Az út újabb (tehát nem a réginek mondott) szakasza a templomhely alatti szakaszon elhagyottan, befuvesedve, de a vízszintesből indulva délnyugat felé, úgy 2 m mélyre bevágódva ma is észlelhető (1. tábla 3). Innen délnyugat felé teljesen benőtte az erdő, de a térképek és űrfotók alapján dél felé még nagyjából 500-600 m hosszan követhető (7. kép). Az útnak 50TML,T20. S1 MNL OL, S16 No. 0155. 52TML,T108. 53 TMFN 1981:146 (27/61). 54 MNL OL, S16 No. 1097. 55 MNL OL, S12 Div. IV. No. 0035. 56 K. Németh 2011: 117-118. 57 MNL OL, SÍI No. 1783. 183
