Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Rácz Tibor Ákos: Árpád-kori lakóépítmények az M0-s autópálya nyomvonalon
tömött, sötétbarna homok, legalján korom- és sárga agyagfoltok. Padlót az alján nem találtunk. Az ovális tüzelőberendezést vegyes technikával építették. A ház keleti sarkát 10 cm szélesen méhkasosan kivájták, és a méhkas ívének házba eső részét változatos méretű kövekből építették fel. Szájnyílása a ház belsejébe nyílt. H: 77 cm. Sz: 54 cm. M: 31 cm. Az alsó kősor nagyjából sértetlenül a helyén maradt, a kivájt részén a homokos altalaj vörösen átégett. Sütőfelülete szintén kőből lehetett, tapasztott felületet nem találtunk, és az alja csak egy kis foltban égett át. Csekély alapterületéből kiindulva nyitott kőkoszorú lehetett. A tüzelőberendezéstől 35 cm-re délnyugatra egy enyhén kiugró peremrésszel tagolt, faragott őrlőkő töredék került elő, amely valószínűleg szintén az építményhez tartozott. Az északnyugati és délnyugati oldalfalak mentén, de azoktól viszonylag távol három oszlophelyet találtunk. Nem egy hosszanti tengely szerint rendeződtek, hanem a déli (164/1: Átm: 20 cm. M: 29 cm.), nyugati (164/2: H: 20 cm. Sz: 16 cm. M: 33 cm.) és északi (164/3: H: 28 cm. Sz: 24 cm. M: 17 cm.) szelvény közepén helyezkedtek el. A ház déli sarkában egy kisebb mélyedés volt, ez azonban méretei miatt nem tűnt különálló objektumnak. A bejárat helye nem volt megállapítható. Rácz Tibor Ákos: Árpád-kori lakóépítmények az МО-s autópálya nyomvonalon. Vecsés 67. lelőhely - 303. objektum (20. kép; 4. tábla) ívelt falú, egyenetlen aljú, lekerekített sarkú, szabálytalan négyzet alakú, kisméretű, viszonylag mély, földbe mélyített lakóépítmény. Tetőgerince északnyugat-délkeleti irányú. H: 341 cm. Sz: 300 cm. M: 67-78 cm (az altalaj szintjétől számítva). Beásása a 302. szarmata árokrendszer bontása során, 60 cm-es mélységben különült el. Teljes egészében ráásták az árokrendszerre, annál 30-40 cm-rel mélyebb. Foltja a felszínen nem vált el, betöltése a felső részen hasonló volt az árokéhoz. A fenti lelőkörülmények miatt csak egyetlen, északkelet-délnyugati irányú metszetfalat hagytunk benne. Betöltése két, vízszintes rétegből tevődik össze: felső részén egységes, szürkésbarna, enyhén kevert, löszszemcsés humusz, alatta, különösen a ház északi felében mintegy 10 cm vastag hamuréteg húzódik. A hamu szinte teljesen homogén volt, keményre cementálódott. A padló keményre taposott, sötétbarna talaj volt, de csak foltokban találtuk meg. A házban a hamun kívül tüzelőberendezésre utaló nyomot nem találtunk, talán csak egy nyílt tűzhelyet használtak. A ház északnyugat-délkeleti tengelyében, az oldalfalak mellett és a ház közepén három oszlophely helyezkedett el. A két oldalsó nagyobb és mélyebb volt, és mivel a 302. árokrendszer egy gerincébe mélyedtek, a ház járószintjétől mintegy 40 cm-rel magasabbról követhetők voltak. Az északnyugati oszlophely: H: 45 cm. Sz: 36 cm. M: 34 cm. A délkeleti oszlophely: H: 40 cm. Sz: 33 cm. M: 45 cm. A középső oszlophely: H: 25 cm. Sz: 21 cm. M: 22 cm. A keleti sarokban egy négyzet alakú kiugrás került elő, mely 10 cm-rel mélyebb volt a ház járószintjénél. H: 40 cm. A bejárat helye bizonytalan. 20. kép: Vecsés 67. lelőhely - 303. objektum Vecsés 67. lelőhely - 619. objektum (21-22. képek; 4. tábla) Enyhén ívelt, majdnem függőleges falú, egyenes aljú, lekerekített sarkú, szabályos téglalap alakú, földbe mélyített lakóépítmény. Tetőgerince északnyugat-délkeleti irányú. H: 331 cm. Sz: 248 cm. M: 45 cm. Beásása kézi nyesés során határozott szélű, sötétbarna homokos betöltésű foltként jelent meg, mely láthatólag két korábbi objektumot is vágott, egyrészt a bizonytalan falú és mélységű 660. szarmata beásást, másrészt a 651. kerek gödröt, mindkettőnél későbbi. A házban három tanúfalat hagytunk, melyek a korábbi objektumokra is kiterjedtek. Betöltése többrétegű, nagyjából vízszintes rétegekből tevődik össze: felül sárga agyagszemcsékkel kevert, szenes, barna humuszos homok, alatta hamuval, patics- és faszén szemcsékkel kevert, sötétbarna homok, amelyben több összefüggő koromfolt, koromréteg volt megfigyelhető. Az alsó réteg túl laza volt ahhoz, hogy padló legyen. A délkeleti sarokban 17-18 őrlőkő töredékből épített, kisméretű, ovális kőkemence került elő. Oldalait és boltozatát egy-egy nagyobb kőlap alkotta. Szája a ház belsejébe, nyugat felé nyílt. Az északnyugati és délkeleti oldalfalban egy-egy oszlophelyet találtunk, melyek a ház síkjából kissé kiugrottak (619/1: Átm: 19 cm. M: 19 cm. 619/2: Átm: 26 cm. M: 21 cm.). Betöltésük határozottan elütött a házétól: kívül függőleges rétegben szürke homok, belsejükben sárga agyagfoltokkal kevert, sötétbarna homok, aljukon korom. H: 60 cm. Sz: 50 cm. Betöltésében kormot találtunk, sütőfelülete nem volt. 154
