Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)

II. Településkutatás - Bognár Katalin Boglárka: Nagyméretű veremépületek Balatonöszöd Árpád-kori településéen

A betöltés vizsgálata is eldönthetné a funkció kérdését, hiszen ha az épület belsejének magas a foszfortartalma, ott intenzív állattartással számolhatunk.33 Sajnos azonban minta hiányában ilyen jellegű vizsgálatra nem volt lehetőségünk. Ugyancsak állattartásra utalhat a szerves anyaggal teli, zsíros betöltés is, mint Szentkirály esetében,34 azonban Balatonőszödön ilyen jellegű megfigyelést nem tettek az ásatók.

Szintén a gazdasági funkciót támasztja alá a padló hiánya,35 mely Balatonőszöd esetében csak az egyik nagyméretű épületre igaz. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy a B-73 objektumban, a kétperiódusú járószinten egy közel 10 cm-es szürke, hamus réteg is húzódott, mely az épület pusztulását jelezheti.36 A padlószint megléte nem zárja ki az állattartással vagy a tároló funkcióval való összefüggést, hiszen több, gazdasági épületként leírt objektumban is volt járószint (például Kiskunfélegyháza környékén,37 Kardoskút-Hatablakon,38 Dunaújvárosban,39 vagy Szentkirályon).40

A padlószinthez hasonlóan a kemence hiánya (mint a B-73 esetében) is a lakóház funkció ellen és a gazdasági épületként való értelmezés mellett szól, amelyre számos néprajzi és régészeti példát ismerünk.41 A B-820 kemencemaradványa nem zárja ki, hogy gazdasági épületről van szó, Ászt Agnes véleményével egyetértve nem tartjuk kizáró oknak a tüzelőberendezés meglétét,42 hiszen még a 19. században is szokás volt úgynevezett tüzelős ólakat építeni, amelyben az istállóban alvó férfi számára kis tűzhelyet, illetve fekhelyet alakítottak ki.43 Azt is meg kell említenünk, hogy egy hasonló szerkezetű, késő középkori épületet Kovalovszki Júlia borospinceként határozott meg.44

A két épület funkciójának meghatározásakor az alaprajzi sajátosságok mellett a leletanyag mennyiségére és milyenségére is támaszkodhatunk. Kánáról négy hasonló szerkezetű épület került elő, melyet a gazdag, mezőgazdasággal kapcsolatos leletanyag alapján Terei György tárolóhelyiségnek gondolt.45 Ugyanakkor a Hejőkeresztúr-Vizekköze lelőhelyen előkerült, talán leggazdagabb leletanyaggal (kerámia, állatcsont, ezüst gyűrű, ásóvasalás, balta, kétkézvonó, sarló, kések, kulcs, lakat, zár, zabla, patkók, bronz pénzváltó mérleg, nyílhegy, kard, kőmozsár) rendelkező Árpád-kori tűzhely nélküli veremépületet az ásató istállónak vélte.46

Mindezek alapján a két nagyméretű balatonőszödi veremépületet szerkezeti sajátosságaik alapján gazdasági épületként határozhatjuk meg. Mivel a betöltés vizsgálatára nem volt lehetőségünk és a leletanyag nem feltűnően nagy mennyiségű vagy kifejezetten gazdasági jellegű, mindennemű következtetésünk pusztán csak a feltételezés talaján mozoghat. A B-73 padlószinttel rendelkező, viszont állandó tűzhely nélküli ágasfás épületet az aránylag nagy menynyiségű leletanyag alapján raktárépületnek véljük. Azt is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a régészek az igen közeli Ordacsehi—Bugaszegen szinte teljesen hasonló szerkezetű, szegényesebb leletanyagú 351. és 402. számú objektumot gödörólként határozták meg.47

A B-820 padlószint nélküli, de délnyugati sarkában állandó kemencemaradvánnyal rendelkező épületet gödörólként, istállóként értelmezhetjük a leletanyag csekély mennyisége miatt. Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor közel 20 m2-es alapterülete és az állatok helyigénye alapján48 sertés, vagy akár szarvasmarha, illetve ló tartásával is számolhatunk.

Bognár Katalin Boglárka: Nagyméretű veremépületek Balatonőszöd Árpád-kori településén

33 Laszlovszky 1982:284.

34 Ászt 2002(46-47.

35 Nagy et al. 2001: 205.

36 Feltehetően az épület leégésének köszönhetjük a viszonylag nagy mennyiségű leletanyagot.

37 Gallina-Molnár: 2003: 340; Takács 1996: 201.

38 Méri 1964: 30-35.

39 Bóna 1973: 17-18.

40 Ászt 2002: 46-47.

41 Gallina-Molnár: 2003: 343.

42 Ászt 2002: 44.

43 ‘Tüzelős ól’szócikk. MNL 1977-1982.

44 Kovalovszki 1969: 244—245.

45 Terei 2012:3.

46 Wolf 1997:139-143.

47 Nagy et al. 2001:193,205.

48 Ászt 2002: 40.

140