Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában
Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában Szlovákia),34 Kompokon35 és Szelezsényben (Slázanyz, Szlovákia)36 is kerültek elő a korábbi időszakra, vagyis a 10. század második felére keltezett kézi korongolt bográcsok, de az említett lelőhelyek kerámiáinak keltezése erősen vitatott.37 Mivel Nyíri-dülő lelőhelyen a harmadik periódusban voltak meghatározó számban, ezért all. században biztos használták őket. A sütőharangok a második horizont kerámiaanyagát gazdagították nagy számban, így megállapítható, hogy a 9. században biztos alkalmazták őket a Dél-Alföldön. A kutatástörténetet áttekintve látszik, hogy a 9—11. század közti időszak kerámiáinak keltezése nem egyértelmű. Mindenesetre valószínűsíthető, hogy az avarok itt voltak, mikor a honfoglaló magyarok megérkeztek, azonban nem tudni, hogy az avar és magyar edényművesség hogyan hatott egymásra vagy egyáltalán hatott-e. Nyíri-dűlő lelőhely késő avar és kora Árpád-kori horizontja közt rés van, ami arra utal, hogy nem éltek együtt ezen a területen. Azonban az biztos, hogy történt egy nagy változás a kutatott időszakban, a kézzel formált kerámia lassan kikopott és a kézi korongolt terjedt el. Továbbá új edénytípusok váltak népszerűvé és a díszítésben is újítások történetek. A lelőhely objektumainak relatív kronológiája A nyomvonal északnyugati részén, az egykori ér medréhez közelebb található egy feltehetően 8. századi település nyoma, ahol jól kivehető, nagy és négyzetes árokrendszer és négy avar ház mutatkozott. Erre a településre építkezik egy későbbi népesség. Sütőkemence bokraik vágják az árokrendszerek egyes részeit. Egy ház (9. számú objektum) is hozzájuk köthető, mert szintén vágja a késő avar árkokat. A nyomvonalon tovább haladva kelet felé, körülbelül 350 méteren keresztül belvizes terület jellemző, ahol az objektumok tulajdonságai nem voltak megállapíthatóak, ezért azokat nem vizsgáltam. Ezután újabb jól megfigyelhető településrésziét következik. A szuperpozíciók és a leletanyag alapján két periódus különíthető el. A 8. századi telepnek itt már nem volt nyoma. Ezen a részen három ház (103., 107. és 110. számú objektumok) tekinthető a legkorábbinak. Egymás mellett, 5-7 méteres távolságra elhelyezkedve sort alkottak. Szerkezetük teljesen egyforma, átlagos alapterületük 8,8 m2. A szelementartó ágasfák helyei a 110. és 103. számú házban a hosszabbik oldalak közepén mutatkoztak. A kemencék elhelyezésében megfigyelhetőek eltérések, ugyanis a 110. és 107. számú házban a délnyugati sarokban voltak, míg a 103. számú házban a délkeleti sarokban. A három építmény közül a 110. számú objektum egy kemencével volt szuperpozícióban, a 107. számú objektum pedig két házra (112. és 113. ház) és egy műhelyre (115. számú objektum) épült rá. Az alatta elhelyezkedő jelenségeket időben egymás után alakították ki. Vagyis a legkorábbi a 113. számú objektum, őt követi a 112. számú, majd a 115. számú műhely. A 110., 103. és 107. házakat egykorúnak határoztam meg. Az alattuk található jelenségeket a leletanyaguk alapján szintén hozzájuk csatolnám, ugyanis lehet, hogy a település legelső objektumai közé tartoztak és csak pár évre rá alakították ki rajtuk a három házat. Leletanyagukban kézi korongolt, hordó formájú edények, külsőfüles bogrács és sütőharangok voltak. Ügy vélem ez a második periódus a lelőhelyen. Későbbinek határoztam meg, mint a 8. századi települést, mert a házak szerkezete teljesen eltérő, a leletanyagban sokkal kevesebb a kézzel formált kerámia és nincs a környezetükben négyzetes árokrendszer. A harmadik periódus objektumai nem állnak szuperpozícióban egyik előbb említett jelenséggel sem. A település legkorábbi objektumai a 125., 120. és 128. árkok lehetnek. Mélységük és szélességük is hasonló. A 120. árok egy szuperpozíció legalsó tagja. Felette található a 122. kemencebokor, felette pedig két árok, amelyeket a 124. számú ház vág. A 125. árok felett a 105. számú gazdasági épület található. Ezen a teleprészen hat ház figyelhető meg. Közülük csak a 124. ház alkot szuperpozíciót a 121. és 123. árkokkal, amelyek a 122. kemencebokor felett haladnak el. A kemencebokor (mint már említettem) vágja a legkorábbi 120. árkot.Tehát a 124. ház a legfiatalabb. A hat ház szerkezete nagyjából megegyezik. Egyikben sem mutatkoztak oszlopok gödrei és a kemencék a legtöbb esetben a délkeleti sarokba voltak vájva. Ezen a területen négy kemencebokor került elő. A 122. kemencebokor a már bemutatott szuperpozíció alapján korábbi a 124. háznál. A többi kemencebokor, vagyis a 108., 129. és 127. számú objektumok valószínűleg egyidősek a 122. számúval, ugyanis a 116. árok a 129. számú objektum kemencéjét vágja. A 127. számú objektum szintén túl közel fekszik az árokhoz, vagyis azt később alakították ki. Tehát a harmadik periódus településének legkorábbi objektumai közé tartozik a 120., 125. és 128. árok, majd náluk fiatalabbak lehetnek a kemencebokrok, majd őket követi néhány 34 Habovstiak 1966: 29. ábra 1-4; Takács 2012: 230,4. ábra 2. 35 Vaday-Takács 2011: 564—569,13. kép. 36 Ruttkay 1992:11 (13. ábra); Takács 2012: 230,8. ábra 9. 37 Wolf 2013: 763-765. 106
