Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában
Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában Kemencék és kemencebokrok Összesen tizenegy kemencebokrot tártak fel. Több kemencebokor a településtől távolabb, csoportokban helyezkedett el. Egy-egy példány azonban a házak között is megfigyelhető volt. Többségük a közelben folyó érhez volt közel, valószínűleg a vízhordás miatt. A feltárt házak számához képest nagy számban kerültek elő. Általában egy munkagödörhöz kettő vagy három kemence tartozott, amelyeket nem egyszerre használtak. Több gödörnél meg lehetett állapítani a kemencék kiépítésének sorrendjét. Esetleg edényégetéshez is alkalmazhatták őket. Továbbá két kemence is előkerült, amelyek nem voltak egykorúak a közvetlen közelükben található objektumokkal. Gödrök Összesen négy gödröt tártak fel, amelyek közül három kör és egy méhkas alakú volt. Átmérőjük 1,5 és 2 m, míg mélységük 80 és 140 cm közé tehető. Főként kézi korongolt fazék és bogrács töredékek alkották a leletanyagukat. Árkok A harmadik periódus területén két keskenyebb és hosszabb árok is keresztülhaladt (118. és 111. számú objektum), azonban leletanyaguk nem került beleltározásra, de elhelyezkedésük alapján későbbre keltezem, vagyis nem a telephez tartozhattak. A településhez köthető nyolc árok mélysége, szélessége, keresztmetszete és iránya változó. A lelőhelyen feltárt árkok szerepe nehezen meghatározható, mivel nem sok került elő és azok nagy része sem egyidős egymással. A leletanyag ismertetése A lelőhelyen keltező értékű fémlelet nem került elő, ezért csak a kerámiaanyag alapján lehetett meghatározni a különböző korszakokat. A kerámiák típusa, funkciója, készítési technológiája, formája és díszítése alapján különítettem el a periódusokat.4 A különböző funkciójú objektumok leletanyaga nagyjából megegyezik, ezért az összes feltárt és dokumentált jelenség leletanyagát együtt tárgyalom. Az egyes típusokat készítési technikájuk és azon belül funkciójuk alapján különítettem el. Korongolatlan kerámiák 1. Fazekak. A legtöbb töredéknél megfigyelhető, hogy agyagrögökkel, cseréptöredékekkel, esetleg homokkal soványították őket. Általában az agyagrögökkel soványított darabok morzsalékosabbak. Minimális számú kerámiánál megállapítható, hogy jól iszapolták és kívül-belül elsimították a felületét. Általában barnára vagy szürkésbarnára égtek. A falvastagságuk 0,5 cm és 0,8 cm között változik. A peremtöredékek kiképzése közül két változatot lehet elkülöníteni, az egyik mikor enyhén felfelé ívelnek, a másik mikor erősen felfelé ívelnek. A peremek általában lekerekítettek. A mérhető peremátmérők 11-19,5 cm között változnak. A fazekak fenekei az egyensúly megtartása miatt sokkal vastagabbak, mint a falaik. Általában 0,8-1,5 cm közé tehető az aljak vastagsága. A mérhető fenékátmérők értéke 8-10,5 cm. A kézzel formált fazekak többsége díszítetlen, azonban megtalálható néhány olyan fazéktöredék, amelyek vállán hullámvonal és alatta, a hasi részen vonalak futnak. Hasonlók kerültek elő Veresegyház-Ivacson,5 Gyomán,6 Csárdaszálláson7 és Hunya-Csárdavölgyben.8 A töredékek mellett a 107. számú objektum kemencéjében egy ép, kézzel formált edény került elő, amely alapján biztos képet kaphatunk az egyik fazékformáról. Nagyméretű volt.9 Alakjára jellemző, hogy a vállánál volt a legszélesebb és a vállából erősen felfelé ívelt a pereme (5. tábla 2). 4 A lelőhelyről származó TL és C14 minták vizsgálata folyamatban van. Az eredmény alapján pontosítani és ellenőrizni lehet a régészeti módszerekkel történt korhatározást. 5 Mesterházy-Horváth 1983: 2. kép, 7-8. 6 Szőke 1980: 7. tábla 10,14,15. 7 Szőke 1980: 7. tábla 11. 8 Szőke 1980: 9. tábla. 9 Magassága 22 cm, szélessége 20,5 cm, peremátmérője 19,5 cm és fenékátmérője 16 cm volt. 103
