Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
I. - Spekner Enikő: Óbuda királyi székhellyé válása II. András korában
Spekner Enikő: Óbuda királyi székhellyé alakulása II. András (1205-1235) korában 3. kép Oszloplábazat töredéke harcos ábrázolással az óbudai királyi palotából, 13. század eleje (BTMKGY, Ltsz. 656) reginam) a királyné környezetében időztek.26 A bíróság az ügy kivizsgálására Márton mester bácsi kanonokot és C. budai prépost B. káplánját küldte ki az érintett pozsonyi és nyitrai részekre. A vizsgálatot követően, a bíróság engedélyével a felek békebírák ítéletére bízták a döntést. A békebírák, Dezső Csanádi püspök, [Győr nb. István fia] Pat egykori nádor és [Hontpázmány nb. Tamás fia] Sándor somogyi ispán a vitás földeket a pannonhalmi apátságnak ítélték, amit a felek elfogadtak, a bíróság pedig elrendelte a vitatott terület határjárását és iktatását Uros apát részére. Mindez az akkor az udvarban, a királyné mellett tartózkodó Miklós királynéi udvarispán és győri ispán, Tiborc mosoni ispán, Bágyon fejéri és (a királyné későbbi gyilkosa) Tőre fia Péter Csanádi ispán egyhangú egyetértésével és hozzájárulásával történt.27 Az ítélethozatalra közvetlenül Gertrúd királynénak 1213. szeptember 28-án, a pilisi királyi erdőben történt meggyilkolása előtt kellett, hogy sor kerüljön, hiszen II. András Halics ellen készülő hadával csak Leleszig jutott el, amikor értesült a felesége elleni merényletről, aminek hírére visszafordult.28 Ez azt jelenti, hogy Gertrúd királyné és Berthold érsek úgy szeptember elején, közepén kaphatta a megbízást a király helyettesítésére és a per lebonyolítására. Az események gyors lefolyását az is alátámasztja, hogy az ítéletlevél kiállítását már nem is tudták elvégezni, azt csak 1214-ben adta ki Berthold kalocsai érsek és Miklós nádor, miután a nővére elleni merénylet helyszínéről külföldre menekülő érsek visszatért a Magyar Királyságba. A perről szóló kiadvány nem nevezte meg a királyi kúria helyét, de a hiteleshelyi kiküldött, a budai prépost káplánja személyéből következtethetünk a színhelyre, ami nagy valószínűséggel Óbuda lehetett, ahol Gertrúd és kísérete a végzetes pilisi vadászat előtt tartózkodhatott.29 26 Gertrúd királyné életrajzi adatai: Almási 1994: 234; Zsoldos 2005: 190. 27 MNL OL, DF 206846; kiadása: Erdélyi-Sörös (szerk.) 1902-1916: I. 628-630; Kumorovitz 1971: 26-28. Az ügyben szereplő előkelőkre: Zsoldos 2011a: 17,146,152,169,192,333,353,355. Tőre fia Péterre lásd még: Körmendi 2009a: 171. 28 Veszprémy 1994; Érszegi 2003: 16; Körmendi 2009a; Körmendi 2009b; Majorossy (szerk.) 2013. 29 Spekner 2012: 109-111. 66
