Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

I. - Spekner Enikő: Óbuda királyi székhellyé válása II. András korában

Spekner Enikő: Óbuda királyi székhellyé alakulása II. András (1205-1235) korában

1. Az óbudai káptalan Szent Péter-temploma (az egykori királyi udvarház helyén)

2. A kisebb káptalan Szűz Mária-temploma

3. Ferences kolostor 4.13. századi királyi vár / 1343-tól királynéi vár

5. Piactér

6. Feltárt középkori házak

7. Szent Margit-kápolna (piactéri templom, 1355 után plébánia)

8. Marissza kolostor (14. század közepétől)

1. >

Óbuda belterületének térképe a 13-14. századi épületek jelölésével (Forrás: Altmann 1996 / BTM)

valóban 1212-ben keletkezhetett.8 Rendelkezünk még egy oklevéllel, ami megerősíti az előbbi dátum hitelességét. Nem sokkal az adománylevél megerősítése után II. András kiadott egy másik, Óbudára vonatkozó dokumentumot, ami szintén csak átiratokból ismert, és keltezése hiányzik. Természetesen ennek hitelessége körül is nézeteltérések keletkeztek. Györffy ezt az oklevelet hasonlóképpen hamisnak tartotta, és keletkezését IV. Béla (1235-1270) korára helyezte. Kumorovitz ezzel szemben - részletesen elemezve a korábbi diplomatikai megállapításokat - kételyét fejezte ki a hamisítással szemben, de még hamisított voltában is bizonyítottan II. András korinak tartotta. Az okirat több szempontból is fontos témánk szempontjából, de most csak a keltezés kérdésével foglalkozzunk. Utal ugyanis Buda villa határjárására, amit nemrég (olim) Roland prépost kérésére foglalt a király hiteles oklevélbe (infra eiusdem ville [...] territorium, quod certis metis, prout in autentico nostro olim ad petitionem dilecti nostri R[olandi] prepositi concesso undique inclusum apparet).9 Roland prépost működési idejét tanúsítja egy másik, hiteles forrás is. Vilmos erdélyi püspök egy

8 Közülük az oklevelet kiállító Tamás kancellár csak 1212-ben viselte együtt a veszprémi és a szebeni préposti címet, Berthold kalocsai érsek és [erdélyi] vajda szintén csak 1212-1213-ban élvezte egyszerre e két tisztséget, Boleszló váci püspök 1212-ig vezette püspökségét, Bánk 1212-ben volt nádor és kévéi ispán, 1213-ban már pozsonyi ispán, [Kán nb.] Gyula bácsi ispán és udvarispán 1212-1213-ra adatolható, úgyszintén András bodrogi ispán. Kumorovitz 1972:18; Zsoldos 2011a: 17,37, 84,96,107,126,142.

9 MNL OL, DL 106090; kiadása: BTOE1.12 (6. sz.). Az oklevél hitelességének kérdésére és az olim időhatározó kétféle értelmezésére: Kumorovitz 1972:19-20.

62