Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

V. Függelék

A középkori Gertrúd-történet utóélete dióhéjban

(összeállította: Majorossy Judit)

A későbbi magyar történetírók javarészt a 14. századi krónikák szellemében beszélték el a híres/hírhedt királyné gyilkosságot egészen a 18. századig. A humanista tudós és történetíró, Antonio Bonfini (1427/1434-1502 körül) Mátyás király megbízásából készítette el „A magyarok történetének tizedei” (Rerum Ungarorum decades) című munkáját, amelyben költői beszéddé alakította át a korábbi szövegekben általában meglehetősen rövidre szabott, tényszerű eseménybeszámolót.1 Bonfminál II. András éppen Palesztinában táborozott, amikor a gyilkosságot elkövető Bánk bán megjelent szentföldi táborában és bevallotta szörnyű tettét. A hazatérő uralkodó kivizsgálva a „tényeket”, végül felmentette a gyilkost. A Bonfininál részletesen kibontott cselekménymotívum vándorol aztán a későbbiekben tovább az olyan 16. századi szövegekbe, mint például Valkai András (1540-1587) erdélyi nemesi krónikaíró, fejedelmi írnok^z Nagyságos Bank Bánnák Historiájá-hi (1567),2 vagy éppen Heltai Gáspár 1575-ös krónikájába, ahol már a dramatizált párbeszédes forma is megjelenik.3

Mivel Bonfini humanista munkája az olvasott könyvek közé tartozott egész Európában, ráadásul német nyelvre is lefordították (1545-ben jelent meg Bázelben Hieronymus Boner tollából), így Gertrúd királyné tragédiája még szélesebb kör számára vált elérhetővé a kontinensen. Ennek nyomán a drámai cselekmény elbeszélését már igen korán átvette egy nürnbergi mesterdalnok, Hans Sachs (1494—1576).4 5 A latin iskolázottsággal rendelkező Sachs eredetileg cipésznek tanult, és inaslegényként éppen I. Miksa császár innsbrucki udvarában (1508-1519) szolgált, amikor elhatározta, hogy dalnok lesz belőle. Nürnbergbe hazatérve ugyan továbbra is cipészmesterként dolgozott, ám emellett közel hatezer költeményt szerzett, így az egyik legismertebb késő középkori mesterdalnok vált belőle. 1561-ben 12 személyre tulajdonképpen párbeszédesítette és moralizálta az egyébként Bonfinitól szinte teljes egészében átvett kerettörténetet. Mint számos más írását, ezt a munkáját is a reformációt követő gondolkodásmódja hatotta át. AII. András hü szolgálója Bánk bán (eredeti címén: Andreas der ungarisch König mit Bankbano seinem getreutem Statthalter) című tragédiája végén mindegyik szereplő viselkedéséből erkölcsi tanulságot vont le a hallgatósága számára. Az elbeszélést magát pedig saját korára aktualizálta azzal, hogy esetében II. András a törökök ellen indult hadba Keletre, amikor sorsára hátrahagyta Gertrúdot.

A tragédia későbbi, 18. századi történetei közül figyelemre méltó még George Lillo (1693?—1739) londoni születésű ékszerész hét drámájának egyike, az Elmerik avagy az igazság győzedelme (Elmerick or Justice Triumphant) című Bánk bán „feldolgozás” 1739-ből, amelyet nem sokkal a halála előtt írt.s A darabot barátja, John Gray a walesi herceg tiszteletére előadatott a londoni Drury Lane királyi színházban (Theatre Royal in Drury Lane). Bár alapvetően Lillo is Bonfini szövege nyomán indult el a cselekménnyel, a későbbiekben csavart egyet az elbeszélés fonalán. Művének főhőse alapvetően nem Bánk bán (darabbeli nevén Elmerick), hanem maga a királyné, Gertrúd (aki nála Matildaként szerepel). Bánk csupán egy erélyes királyi helytartó, aki a részrehajlatlan igazság bajnokaként a király által ráruházott hatalmánál fogva, tettének beismerése után szabályosan kivégezteti a királynét. Lillo tragédiájában Gertrúd titkon Elmerickért (Bánkért) epekedik, és testvére, Konrád (Ottó) herceg céljait is csak azért segíti, hogy ezáltal Isména (Melinda) hűtlen legyen a férjéhez, és így a királyné elnyerhetné annak szerelmét. A Gertrúd (azaz Matilda) végül saját szavaival ismeri el Bánknak (Elmericknek),

1 Szövegét lásd a Szöveggyűjteményt^. 30. szám alatt.

2 A teljes cím: Az Nagyságos Bank Bánnák história, mikepen az András Király felesége, az Bank Ban iambor bytes feleseget az eczevel eg szeplösittete: S-miképpen Bank ban az ő iambor hytesenek meg szeplosítteteseért az Kiralne aszszont le vagta. Valkai 2000 [1567].

3 A teljes cím: Krónika az magyaroknak viselt dolgairól: Mint jöttek ki a nagy Szkítiából Pannóniában, és mintfoglalták magoknak az országot: és mint bírták azt hercegről hercegre és királyról királyra, nagy sok tusakodásokkal és számtalan sok viadalokkal. Melyet Heltai Gáspár megírta magyar nyelven, és ez rendbe hozta az Bonfinius Antalnak nagy könyvéből és egyéb históriás könyvekből nem kicsin munkával. Kolozsvárott végezéHeltai Gáspárné. Anno 1575. Fakszimile kiadása: Heltai 1973 [1575].

4 Sach személyére: Merzbacher 1994; szövegére: Götze (Hrsg.) 1886: XVI. 22-56. Magyar fordításban: Mann 2007b.

5 Davies (ed.) 1810.

303