Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Basics Beatrix: Merániai Gertrúd ábrázolásai a 19. században. Szerepképek, illusztrációk
Basics Beatrix: Merániai Gertrúd ábrázolásai a 19. században. Szerepképek, illusztrációk 10. kép Pálffy Daun Lipót: Jelmezterv a Bánk bán operához, 1881 24. lap: Gertrúd királyné elfogadó ruhában (Papír, akvarell, tus: EFM 83.3601/4) 11. kép Pálffy Daun Lipót: Jelmezterv a Bánk bán operához, 1881 26. lap: Melinda (Papír, akvarell, tus; EFM 75.55.1) Gertrúd ábrázolásaival szemben a Melindát bemutató akvarellek - csakúgy, mint Bánk bán ábrázolásai — egyfajta orientális jelleget mutatnak. A 25. lapon a felirat szerint „Eme harcias korban a nők is főkötő helyett gyakran süveget vagy kalpagot viseltek és oldalukon tőrt hordtak.” Ennek megfelelően Melinda fején párducbőrből készült tollas süveg látható, fátyla széléről gyöngyök lógnak, hosszú fekete haja derekát verdesi. Ruhája a korszak, vagyis a 19. század női díszmagyar viselete, s oldalán a leírtaknak megfelelően tőr van. Nála is feltűnik a legyező-tükör, és ékszerekben sem szűkölködik. Ehhez a díszruhának leírt öltözékhez ráadásul még hermelinszegélyes palást is jár. A 26. lapon látható Melinda-ábrázolás szövege: „Feltéve, hogy házi ruhának eme jelmez nagyon díszesnek találtatnék - lehet Melindát egész fehérbe is öltöztetni.” (11. kép) A „házi ruha” nem sokban különbözik a díszruhától, az arany fátyol, a gyöngyös fejdísz, a díszmagyar motívumok hasonlóak, és az ékszer sem kevesebb. Melinda azonban baljában egy csokor virágot tart, s a „házi” vonást egy faragott támlás szék is alátámasztaná. A 27. lap magyar nemes hölgye mintha keveréke lenne a kétfajta Melinda ábrázolásnak: van párducbőr és virágcsokor, tollas süveg és rózsakoszorú. A felirat - „párducprém” - ki is emeli a nélkülözhetetlen motívumot. A 28. lap „egy német nemes hölgy”-e viszont a reneszánsz viselet egyes vonásait idézi, mind anyagában, mind pedig szabásában. Ékszer helyett rózsafuzér, egyházi viseletre emlékeztető fejdísz - itt az egzotikus vonások helyett nyugatias elemek láthatók. A Bánk bánt „díszruhában az udvarnál” ábrázoló akvarell részben Barabás 1845-ös lapjának marcona, keleties hatást keltő nagyurát idézi, de a viselet részletei, a textil mintázata még inkább erősítik ezt a keleties benyomást (12. kép). Bánk feje is a korszak ősmagyar-ábrázolásait idézik, amelyek részben magánál Pálffynál, részben a kortársak képein tűntek fel. De felidéződnek a 17-18. századi ősgaléria portrék motívumai is - a díszes tőr, a buzogány, az öltözék részletei. A magyar főurakat bemutató egyéni és csoportképek hasonló alakokat mutatnak. A 7. lap „egy magyar udvarmester”-e gyöngyökkel összefont hosszú hajával, tőrével és buzogányával, tollas süvegével Bánk alakjának egy-252
