Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Réthelyi Orsolya: Gertrúd királyné és Szent Erzsébet a Németalföldön. Az Árpád-ház a Croy család reprezentációjában
Réthelyi Orsolya: Gertrúd királyné és Szent Erzsébet a Németalföldön - Az Árpád-ház a Croy család reprezentációjában oldalról is magyar származásúnak tekinthető.32 Lipsiusnál egyébként négy Mária-szoborról van szó, amelyeket Zsófia kivétel nélkül mind az édesanyjától örökölt. A hallei kegyszobor a németalföldi katolikusok szimbólumaként komoly szerepet játszott a Nyolcvanéves Háború kitörésének időszakában. Mintegy negyven évvel Justus Lipsius traktatusának megírás előtt, a felkelés kitörésekor Charles III de Croy apja, a már említett Philip III de Croy, az elégedetlenkedő nemesek helyett a Habsburg dinasztia tanácsadóját, Antoine Perrenot de Granvelle érseket támogatta. Az ismert történet szerint a helyi nemesek 1566. április 5-én kérvénnyel fordultak Pármai Margithoz, hogy orvosolja a bajokat és állítsa le a protestánsok üldözését. Ekkor a helytartónő egyik tanácsadója, Karel van Berlaymont gróf őket lekicsinylőén „koldus” (franciául gueux) névvel illette. A későbbiekben a felkelők ezt a neve aztán büszkén viselték, és önmagukra a francia szóból képzett holland „geus” elnevezéssel utaltak, amely szónak a felkelés során, dalokon, képeken keresztül komoly identitásformáló ereje lett. A felkelés szimpatizánsai már 1566 júliusától az egy koldustáskában két összefogó kezet ábrázoló kitűző, az úgynevezett geuzenpenning (koldusérme) viselésével is kifejezték a hovatartozásukat. Ennek felirataiban - az „en tout fidelles au roy” (mindenben hűség a királynak), illetve a „jusques a porter la besace” (egészen a koldusbögre viseléséig) jelmondatokban - megnyilvánult a felkelés korai időszakának ideológiája: hűség a királyhoz, de egyaránt hűség a saját elvekhez. Kevésbé ismert tény ugyanakkor, hogy erre a protestáns szimbólumra a katolikus oldalon Philip III de Croy herceg vezetésével azonnal saját ellenmedált (anti-geuzenpenning) vezettek be és népszerűsítettek széles körben, kalapjukra, vagy ruhájukra tűzve azt. A katolikus ellentábor szimbólumává váló érme egyik oldala a hallei madonnát ábrázolta N.Dam.de.Hal (Notre Dame de Halle), a másik oldalán Krisztus mellképe jelent meg a Salvator Mundi felirattal. A helytartónő, Pármai Margit el volt ragadtatva a Spanyol Királyság és a katolicizmus melletti kiállás eme megnyilvánulásától. A szakirodalom szerint levélben értesítette V. Pius pápát az eseményekről, aki több ilyen érmét megáldott és a medál viselőinek bűnbocsánatot ígért.33 Philip III de Croy-t még a későbbi metszeteken is gyakran a nevéhez ilymódon szervesen hozzátartozó szimbólummal ábrázolták (12. kép), ami a köztudatban Szent Erzsébet ajándékaként élt. Utal a történetre a dél-németalföldi jezsuita költő Adrianus Poirters is, aki Lipsius művét 1657-ben hollandra fordította és átdolgozta.34 A kegyszobrot látogató uralkodók és a magas rangú adományozók bemutatásánál megismétli, hogy a nagybecsű Croy család II. András magyar király törzsének egyik ága, akinek lányától, Szent Erzsébettől származik Szűz Mária csodatevő szobra, így nem átvett, hanem veleszületett tisztelet az, amit ez a nemes ház Szűz Mária iránt tanúsít.3S A család az Arpád-ház leszármazottjaként ebben a műben is a katolikus vallás és a Habsburg kormányzat támaszaként jelenik meg. A dolog pikantériája, hogy míg ez az állhatatos hűség Philip III de Croy-ról valóban elmondható, addig a fiáról, Charles-ról, Lipsiushoz hasonlóan, már egyáltalán nem. Nyilvánvaló, hogy a katolikus oldalra visszatért Charles III de Croy fontosnak érezte, hogy az Árpád-házhoz és a Szent Erzsébethez fűződő családi kapcsolat hangsúlyozása révén felhasználja a család „ősi” katolicizmusának toposzát, és reprezentációjáig. kép A hallei templom belsejét és a csodatevő kegyszobrot ábrázoló metszet Justus Lipsius Diva Virgo Hallensis című müvéből (BSBM, 8974504 V.ss. 392) 32 Lipsius 1604: 5. 33 Wigersma 1906: 299-301. Lásd még: Aa 1858: 877-882. 34 Poirters 1714 [1657]. Ez nem az első holland megjelenés, hanem egy francia kiadás hollandra fordítása. Porteman—Smits-Veldt 2008: 683. 35 “Hét doorluchtig Huys van Croy is eenen tack van den stam van Andreas den II. Köninck van Hongaryen, en het mirakeleus Beeldt van onse Lieve Vrouwe komt van Elisabeth syne Dochter; soo dat het geen aengenomen, maer een ingeboren godtvruchtigheyt is, die van soo edel Huys aen de H. Magét vertoont wordt.” Poirters 1714 [1657]: 79. 239
