Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Réthelyi Orsolya: Gertrúd királyné és Szent Erzsébet a Németalföldön. Az Árpád-ház a Croy család reprezentációjában
Réthelyi Orsolya: Gertrúd királyné és Szent Erzsébet a Németalföldön - Az Árpád-ház a Croy család reprezentációjában 8—9. kép A Croy család mitikus őseit, Marcus de Croyt és Catharin de Croy etArainest ábrázoló egészalakos portrék Jacques de Bye geneológiájából. (KULAA, Nr. 2405) lített két genealógiai műben is eltérő válaszokat találunk. Jean Scohier művét egy 1584. május 8-án keltezett előszóban Philip III de Croy (1526-1595), Aarschot első grófjának, Chimay hercegének, 1516 óta az Aranygyapjas rend lovagjának, vagyis az előbb említett Charles III de Croy apjának ajánlja. Ez a heraldikai illusztrációkkal gazdagon díszített mű az Árpád-ház történelmének több korszakát összevonva a Croy család legendás ősét, Marcus de Croyt egy Magyarországról Franciaországba elűzött királyfinak, III. István fiának teszi meg.24 Scohier az Árpád-ház címerének és a Croy címer eltérésének magyarázatát Marcus egyik leszármazottjánál, Guilliaume-nál találja meg, aki elsőként cserélte le az Árpád-címert, a vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzsmezőt, a pólyás vagy csíkolt címerpajzsot a Croy címerre, a vörössel és ezüsttel hatszor vágott pajzsmezőre.25 A második genealógiai mű, Jacques de Bye-nak, az 1602-től Charles III de Croy szolgálatában álló művésznek egyik gazdagon illusztrált albuma, négy családfában foglalja össze a Croy család leszármazását: Adámtól és Évától első menetben Nimródig, Babilon királyáig, majd a másodikban Attiláig, akitől a magyar királyokon keresztül jut el Marcusig, aki ebben az esetben III. András testvéreként kerül a családfa legtetejére.26 27 (6-7. kép) Itt ugyanis III. András elűzött bátyjaként van számon tartva a Croy család őse, a fenti legendás Marcus. A negyedik családfában tőle indulva következnek a Croy leszármazottak. Az albumban a családfák után teljes alakos rézkarc-sorozat örökíti meg a Croy családból a megrendelő legfontosabb felmenőit, majd a család birtokait és várait ábrázoló látképek zárják a könyvet. Marcust az őt ábrázoló rézkarc felirata szerint öccse elűzte királyságából és ezért Franciaországba menekült. Ott vette el feleségül 1181-ben Catharinát, a Croy és az Araines ház leányát. Leszármazottainak azonban már be kellett cserélniük a nevüket és a címerüket a Croy névre és címerre. A címerek különbsége a Marcust és Catharinát bemutató portrépárban is kivehető (8-9. kép)}1 A Bye által megörökített családfák tartalmilag megegyeznek azzal a családfá-24 Scohier 1589:2. 25 Scohier 1589: 3. 26 Bye [1602-1612]. Nem tudjuk pontosan, hogy a mű mikor keletkezett, de nyilvánvalóan valamikor a szerző 1602-es szolgálatba állása és a patrónusa, Charles III de Croy 1612-es halála közötti időszakra datálható. 27 Bye [1602-1612]: 11-12. 237
