Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Szakács Béla Zsolt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi
Szakács Béla 7.solt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi 3. kép Tihany—Oroszkő, az orthodox barlangkolostor alaprajza (Csemegi József nyomán, Csemegi 1946-1948) Ez persze nem a királyné megrendelésére készült, de általa juthatott a Magyar Királyságba.18 III. Bélának az ígért bizánci császárlány helyett végül Antiochiai Anna jutott társul (1154-1184, házasságkötés: 1172), aki Mánuel császár sógornője volt; a magyar udvarban kétségkívül kimutatható, bár nem domináns bizánci hatás azonban inkább férjének, a Konstantinápolyban nevelkedett Bélának tulajdonítható.19 IV. Béla felesége Laszkarisz Theodor nikaiai császár lánya volt (1206 körül-1270, házasságkötés: 1218), anyai ágon ő is bizánci császár leszármazottja. Nagy építtető hírében állt, de semmi nyoma, hogy ebben származása befolyásolta volna. Ügy tűnik, valamivel eredményesebb lehet vizsgálatunk a kijevi származású királynék esetében. I. András Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem leányát nyerte el (1023 körül-1096 körül, házasságkötés: 1038 táján), és a kutatás joggal gondol arra, hogy az 1050-es években a Magyar Királyságban létrejött orthodox monostorok alapításában szerepet játszhatott. így az András által alapított tihanyi bencés apátság mellett létrejött oroszkői barlangkolostor mintaképét régóta Kijevben keresik (3. kép),20 ami magyarázható Anasztázia királyné kijevi eredetével, de nem szabad elfelejtenünk, hogy maga András is hosszú éveket töltött ott, amire tulajdon keresztneve is emlékeztet.21 Szent András lett a visegrádi orthodox kolostor (4. kép) védőszentje is, ami ismét arra utal, hogy létrejöttében inkább a királynak lehetett szerepe; ami nem zárja ki, hogy ezt a királyné is támogatta, akinek befolyását gyermekeik névadása (Dávid és Salamon) is jelezheti. Könyves Kálmán második feleségének, a hűtlenség miatt (1114 táján) hazaküldött Eufémiának (1099 körül-1139, házasság: 1112) hasonló szerepet aligha tulajdoníthatunk, annál nagyobb befolyásra tett szert II. Géza felesége majd özvegye, Eufrozina, I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem lánya (1130-1193, házasságkötés: 1146). Ő a székesfehérvári keresztesek nagy támogatójaként ismert, ami nyilván nem a származásával függött össze. A helytörténeti kutatás hozzá köti a fehérvári Szent Imre-templomot is, amelyet Búzás Gergely nem alaptalanul azonosított a mai székesegyház előtt feltárt négykaréjos épülettel (5. kép), hiszen ez a típus éppen ebben a korban kezdett elterjedni Közép-Európában.22 Centrális jellege ellenére nem valószínű, hogy bizánci előképekkel kellene számolnunk, a nagyszámú cseh, lengyel és német analógia inkább Itáliából eredeztethető.23 4. kép Visegrád, az orthodox Szent András-kolostorfeltárási alaprajza (Búzás Gergely nyomán, http://ivww.visegrad.hu/content/ visegrád//684//02-4.jpg) 18 Újabban, korábbi irodalommal: Kiss 2009. 19 Máig alapvető: Bogyay 1950. 20 Komjáthy 1955: 31-42; Römer 1868: 138-144; Csemegi 1946-1948; Uzsoki 1990. 21 Font 2005:129-133. 22 Búzás 1999:138-139 (25. jegyzet). 23 Szakács 2012a: 10-12. 221
