Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
III. - Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései
Takács Imre A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései A pilisi erdőben egykor állt ciszterci apátság romjainak feltárása a 20. századi magyar régészet és műemlékvédelem több szempontból is paradigmatikus példája. Eredményes, de legalább annyira botrányos fejezet. A szenzációt, amely a több évtizedes feltárást végigkísérte, nemcsak az váltotta ki, hogy az expedíció vezetőjének, Gerevich Lászlónak és munkatársainak sikerült feltárniuk egy tervszerűen kiépült, 12. század végi, illetve 13. század eleji monasztikus épületrendszert - az egykori magyar királyság területén a legnagyobbat -, hanem az is, hogy a felszínre került építészeti és szobrászati anyag művészi színvonala jócskán felülmúlja a helyi átlagprodukció nívóját. A történet botrányos jellege abban áll, hogy a felelős hivatalok és személyek minderre a kivételes sajátságra fittyet hányva máig lényegében semmit sem tesznek a sorsára hagyott régészeti terület és a páratlan értékű épületmaradvány barbár pusztításának megakadályozásáért. A magyar építészettörténet vesztesége felbecsülhetetlen (1-2. kép). Ezúttal egy híressé vált, de korántsem problémamentes művészettörténeti emlékkel, az 1213 szeptemberében Pilisen eltemetett Andechs-Merániai Gertrud királyné, II. András tragikus véget ért hitvese síremlékének a romterületen napvilágra került töredékeivel foglalkozom. A nagyjelentőségű szobrászati alkotás rekonstrukciós összefüggéseit és azok következményeit tekintem át. 1. kép A pilisi apátsági templom pillérmaradványai afeltárás idején, 1968 (MTA ВТК Rí A) 2. kép Pusztuló pillérmaradványok, 2007 (Fotó: Takács Imre) 189
