Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
II. - Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban
Laszlovszky József: Merániai Gertrud sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések magyarországi ciszterci kolostorokban Következtetések 1. A 13. század elején megszakad a magyar királyok temetkezési helyének tradíciója és ettől kezdve közel egy évszázadon keresztül nem csupán a székesfehérvári bazilika jöhet számításba mint a királyi nyugvóhely. 2. A szóba jöhető egyéb templomok között elsőként kiemelkedő fontosságú püspöki székhelyek jelennek meg (Eger, Várad), de hamarosan a szerzetesrendi kolostorok is ugyanilyen jelentős királyi temetkező helyként vannak jelen. 3. Merániai Gertrúd pilisi eltemetésének egyik oka lehetett, hogy a királyné elleni merénylet a közelben történt, de korántsem gondolhatjuk azt, hogy ez volt az egyetlen tényező a sírhely kiválasztásában. Legalább annyira szerepet kaphatott ebben az is, hogy az Andechs-Merániai családban komoly hagyományai voltak a ciszterci kapcsolatoknak, és éppen Gertrúd testvére Hedvig volt az egyik alapítója egy olyan sziléziai kolostornak, amely mint temetkező hely is szóba jöhetett. 4. Jogosan merül fel annak a lehetősége is, hogy II. András maga is Pilisen kívánt végső nyughelyre lelni. Ezt készítették elő a jelentős uralkodói adományok, és ebben játszott szerepet a kolostor központi elhelyezkedése, valamint a királyi központok (Esztergom, Óbuda) közelsége. Ebben a vonatkozásban nem dönthető el, hogy ez a lehetőség már Gertrúd eltemetése előtt felmerült, vagy csak utána. Biztosak lehetünk ugyanakkor abban, hogy a király valamilyen formában egyértelművé tette ezt az elképzelését kolostor szerzetesei és apátja előtt, és ezen szándéka a renden belül ismert tény volt. 5. A 13. század első évtizedeiben jelentős változások zajlanak le a ciszterci renden belül, amely abba az irányba hat, hogy nem csupán megengedik, hanem egyre inkább támogatják az uralkodó és a királynék eltemetését kolostoraikban, sőt sírok áthelyezésével dinasztikus temetkező helyek kialakításához is hozzájárulnak. 6. A renden belüli változások abban is megfoghatóak, hogy nem minden esetben az alapítók sírjáról van szó, hanem olyan királyok vagy királynék temetkezéséről is, akik jelentős adományokat tettek egy már korábban alapított kolostor javára. Mivel a 13. század magyar uralkodói politikájában egyre nagyobb szerepet kapott nem csupán új kolostorok alapítása, hanem a már korábban (főként III. Béla által) létrehozott kolostorok további megadományozása is, a rendnek ez a megengedőbb gyakorlata különösen vonzóvá tett bizonyos ciszterci kolostorokat, mint lehetséges temetkező helyeket. 7. Ezek a ciszterci példák a rend központi kolostoraiban is növekvő számban fordultak elő, és így biztosak lehetünk abban, hogy a hierarchikus rend különböző információs csatornáin keresztül (rendi káptalan, vizitációk, apátok, illetve pápai és királyi diplomáciában szerepet játszó ciszterci szerzetesek révén) ezek a hírek a rend távolabbi területeire is eljutottak. 8. Az uralkodói temetkezések példái ebben a korszakban több olyan területen is előfordulnak, amelyek a rendi vagy az uralkodói dinasztikus kapcsolatok szempontjából fontosak a korabeli magyar királyságbeli fejlődés szempontjából. Ide tartoznak a rend központi, burgundiai és francia kolostoraiban megjelenő ilyen temetkezések, de az Ibériai-félsziget korabeli példáit ugyanúgy érdemes figyelembe venni, mint az ausztriai, illetve a sziléziai hatásokat. 9. Gertrúd pilisi eltemetését követő királynéi síremlék hazai ciszterci kolostorban Courtenay Jolánta egresi sírja, amely ugyancsak ezekben a nemzetközi összefüggésekben értelmezhető. A Latin Császárságban éppen ekkoriban egyre nagyobb jelentőségre szert tevő ciszterci rend példája is támogathatta azt az elképzelést, hogy Jolántát az egresi kolostorban temessék el, egy olyan ciszterci apátságban, amely már korábban is jelentős uralkodói adományokat kapott. 10. Több jel is utal arra, hogy ezekben az évtizedekben két kolostor emelkedett ki a hazai ciszterci apátságok közül, Pilis és Egres. Nem véletlen tehát, hogy mindkettő uralkodói temetkezési helyként is megjelent a korszakban. 142
