Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
77. objektum: Kerek gödör/cölöplyuk, mellette paticsos kisebb cölöp. Méret: 67x52 cm, M: 18 cm, cölöplyuk: Átm: 23 cm. Üres. 92. objektum: (8. tábla 6): Kerek gödör, bontáskor a nyugati oldalon cölöplyuk s errefelé mélyül az egész tölcséresen. Átm: 90 cm, M: 15-57 cm (lehet cölöplyuk is, a cölöp köré döngölt földdel). Üres. 98. objektum: 2 darab cölöplyuk. Atm: 35 cm, M: 16 cm. Üres. 99. objektum: Tojás alakú, gödör, ferdén mélyül nyugat felé, esetleg itt lehetett egy cölöp. Méret: 95x70 cm, M: 19-33 cm. Üres. 101. objektum: 2 cölöplyuk, köré döngölt földdel. 98. és 100. objektummal együtt alkothat egy cölöpházat. Átm: 70 cm, M: 21 és 39 cm. 2: Átm: 38x50 cm, M: 17 és 27 cm. Üres. Analógia: Felszíni cölöpházak, illetve féltetők előfordulnak más késő kelta telepen is. Leggyakoribbak a négycölöpös konstrukciók, de az érdihez hasonló két-három cölöplyukas előterek nélkül.13 Az M7-es autópálya építését megelőző feltáráson, például Balatonszárszó—Bozótmelléken, ahol a mocsaras talaj miatt választották ezt a cölöpökre épült technikát. Balatonőszödön pedig egy, az érdinél kétszer nagyobb (10x6 méteres), szabályos alaprajzú, nagy felszíni ház került elő, LT D leletanyaggal.14 A középső kelta periódusban Ménfőcsanakon mind a kisebb szögletes, négy cölöplyukas, mind a nagyobb téglalap alakú, hat cölöplyukas felszíni konstrukció megtalálható.15 Ugyanebben az időszakban Alsó- Ausztriában az érdi 27-29. objektumhoz hasonló, szabályos cölöpelrendezésű házakat építettek.16 A Nagytétényi késő kelta telepen külön egységet képeznek a hat-hét cölöppel megtámasztott, földfelszíni építmények, csűrök.17 Sopron- Krautaker településen egy fazekas kemence fölött és mellett állt egy négy, illetve nyolccölöpös földfelszíni épület.18 Funkciójuk gazdasági jellegű, tároló helyiségek, védőtetők, melyek a terményt, illetve az állatokat védték az időjárás viszontagságaitól. Több cölöpből álló nagyobb, belső alátámasztó cölöpsorral is rendelkező házak (melyek az érdi 31-33. objektumhoz hasonlítanak) is előfordulnak a késő kelta periódusban, például Szombathelyen tapasztott sövényfala volt egy ilyen háznak.19 Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában 1.4. Padkás házak/műhelyek (4 darab; 10-11. tábla) A félig földbemélyített házak egyik csoportja kisebb, hosszúkás forma, nyugati oldalon padkával. Többnyire cölöplyuk nélkül. Méretük kb. 4,2—6,6 m2, egyetlen nagyobb van köztük (10,7 m2), melynél egy kis cölöp is állt a padkával szemben (20. objektum). Felmenő sövényfalukra a 20. objektumban lévő vesszőlenyomatos paticsból következtethetünk. Ezek nem lakóházak, hanem gazdasági objektumok, műhelyek, (a kisebbek esetleg munkagödrök) lehettek. Erre utal az őrlőkő töredék és talán a két egymáshoz tapadt (egybeégett) kerámia rudacska is (11. tábla 5). Leletanyaguk gazdag, a késő kelta kerámia vezető típusai (festett sávos, grafitos kerámia) mind megtalálható bennük. 3. objektum: (10. tábla 1; 11. tábla 1): Ovális, lekerekített sarkú, nyugaton keskeny padkával rendelkező, félig földbemélyített, kis építmény. Alján vékony patics és faszén réteg. Méret: 165x250 cm, M: 40 cm, padka 10 cm mélyen. Leletanyag: két darab kis kerámia, egyik nagyon csillámos, kézzel formált, a másik téglaszínű korongolt. 16. objektum: (10. tábla 2): Hosszúkás, lekerekített sarkú ház. Ny-i fele padkás. Formája ugyanolyan, mint az előzőé, valamivel hosszabb. Méret: 200x260 cm, M: 35 cm, padka M: 10 cm. Kerámia: Felszínén sok kerámia feküdt. Nagy, szürke tárolóedény oldaltöredékei, „S”-profilú tálak, duzzadt 13 Karl 1996a: Abb. 16, Abb. 27/1 (la. típus, 4 cölöpös). 14 Honti et al. 2004: 56 (ХХИ/4), 60 (XXIII/l). 15 Tankó 2005: 46-47,8. ábra (földfelszíni házak Cl-2 típus). 16 Kari 1996: 287, Abb. 3 (Typ 2a); Kari 1996a: Abb. 13, Abb. 14, Abb. 27/2 (Bruck an der Leitha). 17 Beszédes—Szilas 2006:153. 18 Jerem et al. 1984: 88 (Fig. 1). 19 Ilon 2004: 78 (57. ábra). 58
