Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában 100. objektum: (5. tábla 7): Tojás alakú gödör, déli oldalán cölöplyuk. Méret: 121x90 cm, M: 25 cm, cölöplyuk Átm: 36 cm, M: 15 cm. Üres. Analógiák: Cölöpökkel együtt munkagödör minden hasonló korú telepen előfordul, például az M7-es autópálya építésénél (Balatonszárszó-Bozótmellék).11 Budakalászon is találunk egy ilyen típusú nagyobb gödröt (esetleg már kunyhó), közepén cölöppel, s két kisebb gödör is csatlakozik hozzá. A középső cölöp sátortetőt tarthatott, a két szélső csak szélfogó féltetőt.12 1.2. Gödörkomplexumok (4 darab) Van néhány kisebb gödörkomplexum is. Ezeknél a felül egységes nagyobb sötét folt a bontáskor 2-3 gödörre oszlik. Viszonylag sekélyek, a méretük változó, a mélység 10-50 cm között mozog (6. tábla). 6. objektum: (6. tábla 1): Három, feketés-barna betöltésű gödör, egy közös, világosabb barna színű foltban. ÉK-i része paticsos. Méret: 2,6x2,4 m, M: 30-50 cm. Kerámia: É-i részéből kelta szürke hombárperem, nyakán borda és simított fazék oldaltöredékek. Nagy, szürke talp, bikónikus, sötétebb szürke edény hasa (anyaga nem csillámos). 62. objektum: Kerek gödör fekete betöltéssel, egy nagy világosabb barna folt közepén. Benne kő. Méret: 250x430 cm, M: 4 cm, gödör Átm: 180 cm, M: 42 cm. Üres. 68. objektum: (6. tábla 2): A barna színű foltból bontáskor két gödör lett, közte sekély padka. Apró paticsos betöltés. Méret: 190x210 cm, M: 22 cm; 30 cm. 71. objektum: Az északi oldalfal alá befutó, kifli alakú, fekete betöltésű sáv, két oldalán világosabb barna folttal. É-i részen egy mélyebb, öblös falú gödör fele. Átm: 180 cm, M: 40 cm. É-i gödör Átm: 150 cm, M: 30 cm. Kerámia: Korongolt, világosszürke, gömbölyű kis edény omphalos talppal, szürke fazék, nyakán kopott besimított hullámvonallal, duzzadt peremű, kis, szürke pohár, nagy, szürke hombár. Kézzel formált fazék, bütyökkel (21. tábla 2; 22. tábla 1). Vas darab, égett csont (szarvasmarha, juh, sertés). 1.3. Felszíni házak, cölöplyukak (31 darab; 7-9. tábla) Sok a cölöplyuk a telepen, többségük rendszerbe illeszthető. Téglalap alakú felszíni ház hat cölöpből (27—29. és 38-40. objektum), a mérete 15,8 m2. Kis szögletes, négy vagy hat cölöpös építmények, szélfogóként használt féltetőkkel és ezek bővítményei (4., 5., 7., 67. objektum). Egy nagyobb ház oldal- és osztófalait alkothatták az egyetlen sorban elhelyezkedő cölöplyukak (31., 33., 34. és 23. objektumok stb.). Ugyanakkor elég sok az önmagában álló cölöp is, mellette egyetlen esetben támasztócölöp (77. objektum). Az átmérő általában 30-60 cm (karólyuk 16-20 cm), a mélység a sekély 10 cm-től egészen 30-40 cm-ig terjedhet. Lehet középen kisebb karólyuk is (4., 5., 25., 34. objektum). Formájuk kerek, csak egy esetben szögletes (17. objektum). Van néhány, amelyik felül szélesebb, majd lefelé tölcséresen szűkül. Ezek alján is egy cölöp állhatott és köré döngölték a földet (11., 92. objektum). Van ugyanakkor olyan, amely felül kis ovális gödör és az egyik végében cölöplyuk (9., 49., 101. objektum). A kerek gödrökhöz kapcsolódó cölöplyukakat lásd a munkagödrök résznél. A felszíni házak felmenő falára a cölöpök közti távolságból következtethetünk. Valószínűleg gerendákból épült, borona fala volt a 27. háznak, s tapasztott sövényfala a 33. épületnek. 4. objektum: (7. tábla 3-5): 8 darab cölöp. Elrendezése: 4 darab szögletesen s előtte félkörívben a többi. Átm: 32-48 cm között, M: 10-30 cm között. Egyiknek a közepén kisebb karólyuk (átm: 20 cm). Lehet, hogy összefügg az 5. objektum cölöpéivel. Leletek: 2. cölöplyukban egy darab kézzel formált kerámia és patics. 3. cölöplyukban kis kézzel formált töredék. 9. cölöpnél patics. 11 Honti et al. 2004: 60. 12 Ottományi 2009: 4. kép 3 (Budakalász 12. lelőhely, 1303. objektum). 56
