Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)

Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában

Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában

76. objektum: Nagy, kerek gödör. A fekete szántásban jelentkezik. Méret: 130x147 cm,M: 118 cm. Kerámia:

Felszínén nagy, kézzel formált, világosbarna, illetve vöröses-szürke, kavicsos kerámia darabok. Bontáskor is hasonlók, illetve szürke, korongolt fazéktöredékek. Orlőkő töredék.

79. objektum: (4. tábla 4): Kerek gödör, fekete, agyagos betöltéssel, lefelé öblösödik. Alján körben nagyobb kövek és egy szarvasagancs. Legalja tapasztott, kemény, szürke. Átm: 147 cm, az agancs előkerülése -125- 150 cm, M: 172 cm. Kerámia: Világos szürke fazéktalp, kis, szürke talp, szürke, simított korsónyak. Alul a köveknél nagy, szürke hombár peremek (21. tábla 4; 22. tábla 7) és fazékdarabok. Kézzel formált kerámia, kívül seprűs felülettel, vöröses-szürke színű. Patics és sok állatcsont (szarvasmarha, ló, juh, sertés, kutya, nyúl, gímszarvas és őstulok). Pattintott kova penge, illetve kaparó.

Analógia: A méhkas alakú tárolóvermek általános jellemzői a késő kelta telepeknek. Az alján állatcsontvázat tartalmazó áldozati gödrök is gyakoriak ebben az időszakban. Az Érdhez közeli Nagytétényben feltárt késő kelta telepen találunk hasonló tároló vermeket és áldozati gödröket, aljukon kövek és állatcsontok (szarv, koponya), illetve emberi temetkezések.5 A százhalombattai földvárban az érdi 79. gödörhöz hasonlóan csak szarv maradványok voltak a gödör alján.6 Szigetszentmiklóson szarvasagancsot, illetve sertéskoponyát tartalmazó gödrök kerültek elő.7 Az M7-es autópálya építését megelőző feltárások során napvilágra került kelta telepek között, például Balatonlelle-Kenderföld lelőhelyen szarvasbika, kutya és sertéscsontvázakat tártak fel hasonló gödrökben. Balatonőszöd-Temetói-dűlőben részleges és teljes szarvasmarha áldozatok fordultak elő. Balatonőszöd-Csárdai-dűlőben egy kifejlett szarvasbika csontvázát tették a méhkasalakú gödörbe. Szólád-Bozót melléken egy fiatal szarvast helyeztek a kultikus gödörbe.8 A kelták vallási életének bizonyítékai, valószínűleg a Cernunnos kultuszhoz tartozhattak.9

A 18. objektumhoz hasonlóan karó-, illetve cölöplyukat találtak a gödrök alján a közeli Nagytétényben. E cölöplyukak a verem fölé helyezett féltetőt tarthatták. Ott is megfigyelhető volt, hogy egy idő után valamennyi tároló vermet települési hulladékkal kezdték el feltölteni (égett faszenes, paticsos réteg, kemence omladék stb.).10

Sekély gödrök (25 darab j

Formájuk többnyire kerek, kisebb (átmérő: 60-90 cm) vagy nagyobb (átmérő: 125-140 cm) változatban. Ez a humuszolás mélységétől is függ, némelyik felül nagyobb gödörnek, már csak a legalját találjuk meg (5-10 cm). Ritkábban hosszúkás, tojás alakú (53., 65., 99. objektum). Betöltésük többnyire feketés-barna, néha égett, paticsos (15., 46., 53. objektum). A világosbarna gödrök, általában üresek s sekélyebbek.

8. objektum: Átm: 85 cm, M: 5 cm. Üres.

10. objektum: Nagy, kerek gödör, északi része mélyebb. Átm: 125 cm, M: 38 cm. Leletanyag: Korongolt, szürke és kézzel formált kerámia, patics.

15. objektum: Betöltése kormos, paticsos, Átm: 90 cm, M: 10 cm. Üres.

24. objektum: Kerek, kis gödör vagy nagyobb cölöplyuk. Atm: 60 cm, M: 34 cm. Üres.

42. objektum: Kerek gödör. Atm: 140 cm, M: +20 cm -5 cm. Leletanyag: Felszínén és bontásakor kelta szürke oldal és fazéktöredékek, talptöredék, simított, csillámos anyagú hombártöredékek kerültek elő. Kézzel formált kerámia, patics, kő.

5 Szilas 2002: 120 (5. kép).

6 Poroszlai 2003: 207.

7 Hanny 1992:247 (202. gödör), 16. tábla 2. kép; Endrődi-Horváth-Kovács 2011:145-146 (SE 1090: szarvasagancs tárolóedény maradvánnyal és kővel; SE 1076: sertéskoponya és vázrészek).

8 Honti et al. 2004: 15-16 (Balatonlelle), 24,56, VII. tábla 5. kép (Balatonőszöd), 63 (Szólád).

9 Szabó 2005: 98,102.

10 Szilas 2002:119-120.

53