Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában Ottományi Katalin kelta telep Érd határában Az M6-OS autópálya építését megelőző feltárások során 2006-ban Érden, a Duna menti síkságon, az Akasztódomb aljában került elő egy olyan késő kelta település részlet, melyet valószínűleg a római foglalás kezdetén, a hadsereg limes menti felzárkóztatása miatt hagytak fel (1. tábla 1). Érd-Tepecs (MRT 7. kötet, 9/18. lelőhely) Magyarország Régészeti Topográfiája kelta és Árpád-kori telepet jelöl itt, a Sulák-csatorna nyugati partján. 2001-ben, a terepbejárás során hasonló korú kerámiát találtunk,1 de a lelőhely jóval nagyobbnak bizonyult. Kiderült, hogy összeér a TopográficbdSí külön jelölt Akasztódomb (17. lelőhely: kelta—római) és Tepecs lelőhely (1. tábla 2). Az M6-os autópálya építését megelőző ásatást 2006 márciusában kezdtük el. A feltárt terület közel másfél hektár (16.000 m2 3). Ezen előkerült 108 objektum, melyek nagy része egy késő kelta telephez tartozott2 (1. tábla 3J. 1. Telepobjektumok1 1.1. Gödrök (54 darab) Az objektumok többsége különböző rendeltetésű gödör. Mély tárolóvermek, sekélyebb hulladék- vagy munkagödrök. Ez utóbbiaknál egy vagy két cölöplyuk utal a gödör fölé állított féltetőre. Tárolóvermek (10 darab; 2—3. tábla) Nagy, mély, méhkas alakú tárolóvermek. Oldalfaluk öblös, némelyiknél a tölcséresen kiszélesedő perem is látható (lásd 19. objektum). Néha csak a gödör alja maradt már ránk, például a 2. objektum esetében. Többségük alján kövek, néha félkörívben kirakva. Előfordul bennük bedobott állatcsontváz (19. objektum, sertés, 21. objektum szarvasmarha), szarv és koponya maradványok (73., 79. objektum; 4. tábla 1-4). Az égett, faszenes, paticsos betöltés alapján később szemétgödörnek használhatták őket. Összedőlt, leégett házak omladékát töltötték bele a korábbi tároló vermekbe (lásd 18. objektumban vesszőlenyomatos patics darabok, a 74. objektumban kemencetapasztások). Az égett réteg alatt, vagy az egész gödörben megfigyelhető üledékes sárgás-barna rétegek váltakozása a lassú feltöltődésre mutat. Egy esetben a gödör alja tapasztott szürke (például 79. objektum). A 18. objektum melletti két cölöplyuk esetleg a tárolóverem fölötti féltetőt tarthatta. A tárolóvermek mérete változó. Átmérő 125-215 cm között, mélység 100-130 cm, ritkán -170 cm (például 79. objektum). 1 A terepbejárás kerámiája: FEMUZ, Ltsz. 76.133.2 (kis, szürke, grafitos oldaltöredék, kopott); Ltsz. 2001.2.1-10 (kelta szürke, simított, csillámos, kihajló peremű töredékek, kis duzzadt peremű töredék, simított hombár töredék. Barna színű, simított, csillámos töredék, téglaszínű oldaltöredék és keményre égett, csillámos anyagú töredék). 2 M6-os autópálya 18,650-18,850 km közötti szakasza. A kelta telepen kívül előkerült egy török kori kemence is hamus gödörrel, egy hasonló körű árok, valamint 4 újkori gödör. 3 Az objektumrajzokat Kiss Katalin és Mali Antal, a tárgyrajzokat Sáfár Pál készítette. A restaurálást a Stonehenge Kft. végezte. A terepi fotókat Túry Miklós, a tárgyfotókat Gajzágó Jolán, a geodéta felmérést a Cartoranje Kft. készítette. Munkájukat ezúton is köszönöm. 51
