Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Tettamanti Sarolta: Régészti kuttások a váci vábren 1998-2002 között
Tettamanti Sarolta: Régészeti kutatások a váci várban 1998-2002 között járószint alatt 14-16. századi leletek voltak. A falak külső oldalain köves, téglás, törmelékes rétegekből késő középkori és 18. századi leletek kerültek elő.17 A későbbi feltárás során az épületnek és környékének teljes felületét kinyitottuk. Ami korábban is valószínű volt, most teljes bizonyossággal kiderült: a tornyot szétlövés/robbantás pusztította el. A körülötte előkerült faltömbök ezt igazolják (2. tábla 2, 7. tábla 1-2). Az omladékos terület déli sarkán, délkeleti oldalán a középkori várfal sarkát, maradványait, EK felé való indulását látjuk. A torony falai ezen belül vannak. Az 1680. évi katonai felmérés (2. tábla 1, 7. tábla. 3, 8. tábla 2-3) is így ábrázolja. Török kori, török építmény. A DK-i oldalán nyitott kutatóárokban (8. tábla 1) a domblejtő a várfaltól 2 méterre kezdődik. A ferdén lecsúszó rétegekből késő középkori, 16-17. századi kerámia került elő. Tovább az ásatási terület DK-i oldalán csupán a domblejtő/belső várárok vonalát tudtuk megrajzolni (1. tábla). Ezen a szakaszon minden régészeti jelenség elpusztult, a kőből épült várfal sem került elő. A kő várfal vonalát a dunai rész legnagyobb részén is csak az alapozási árokban kőkitermelés után visszamaradt törmelék sávja jelezte.18 A lépcső Érdekes adalék a töröktől való felszabadulás utáni helyzethez, a romok közötti élethez, vagy a ferences kolostor építésének idejéhez.19 Megközelítőleg K-NY-i irányban 20 méter hosszú lépcsőt építettek a dombon lefelé, ferdén átszelve a DNY felé lejtő dombot. A lépcső felső fokai a 4. pillér előtt tűntek elő. Mintegy fele hosszúságban csonkán maradt ránk, az alsó fele ép. Szabályosan építve, nagy, faragott kváderek, apróköves szakaszokkal váltakoznak. Szélessége 1-1,5 méter. A Duna akkori medre előtt végződik. Egy szabálytalan négyszögű, kisebb kövekből kirakott vízszintes felület (2,5x2,2 méter) csatlakozik ezen a ponton hozzá (2. tábla 2, 9. tábla 1-4). Vízmerítőhely lehetett, a romos domboldalon, a falmaradványokon keresztül így vitték fel a vizet. A leletanyag A cölöpös rendszer kiépítésekor, a cölöplyukak megásása és a felület rendezése során megbolygatták a késő középkorban kialakult domblejtő földjét. Agyagedények Az innen előkerült edénytöredékekből mutatunk be válogatást a 10. táblán. Fehér kerámia: Fedő, 13. század (10. tábla 21); 14-15. századi fazekak (10. tábla 10, 13, 18);20 15. századi korsó (10. tábla 11)3' pohár (10. tábla 5)3115. századi bögre-, vagy pohároldal sűrűn körbefutó bemélyített vonalakkal (10. tábla 8). Szintén késő középkoriak a vörösre kiégetett edények: két korsó, az egyik simított, fényes felületű; egy kiöntős kancsóperem; egy fazék és egy bögre (10. tábla 6,14, 7,17,16). Vörös festésű edények: vörös csík és szabálytalan foltok az egyiken, jobbra-balra dőlő, párhuzamos csíkozás díszítése a másik kettőn, jellegzetes 15. századi darabok (10. tábla 1, 2-3). A losticei típusú edény 15. századi (10. tábla 4).2i 22 23 Asztali díszedény szamócás rátét dísz töredéke (10. tábla 12) a 15-16. századra keltezhető .24 25 Szürke, redukált égetésű 13. századi edény töredéke a hullámvonal díszes darab (10. tábla 15)3S A fedő késő középkori (10. tábla 20). Az edénytöredékek következő csoportját az agyagfelület fölötti téglás, köves, falbontási törmeléket is tartalmazó omladékból (elsősorban a 4. és 5. pillérek köze előtti részen), a domblejtőn lecsúszó rétegekből, a szétlőtt torony környékéről, egyéb másodlagos töltési rétegekből előkerülő leletek közül válogattuk (11. tábla). Az említett omladék sok hódoltság kori anyagot tartalmazott, a kora újkorra keltezhetőt csak szórványosan. A bemutatott késő középkori fehér edények egy része megfelel az előző kép típusainak (11. tábla 18-20), egy talpas poharat és egy kis füles bögrét említünk még meg (11. tábla 11, 22). A vörös kancsótöredék (11. tábla 7) és a fazék (11. tábla 23) szintén erre a korra keltezhető. Az osztrák import anyagból 17 MRT 13/2.387,47. kép. 18 MRT 13/2.388. 19 1719-ben települt meg itt a ferences rend és kezdte el a rendház és a templom építését (MRT 13/2.384). 20 A középkori kerámia keltezéséhez alapvetően Holl Imre munkáját vettük tekintetbe (Holl 1963: 335-394). 21 Tettamanti 1994:107,19. tábla 3. 22 Tomka 2004:2. ábra 18,557 (hasonló forma 16. század elejei leletegyüttesből). 23 Holl 1990:227; Holl 1992: 29. 24 Bertalan 1998:222. 25 Holl 1992: 27. 156
