Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsempe leletek a váci várból Típusba nem sorolható töredékek A töredékessége miatt típusba nem sorolható a 3. tábla 3. és 4. töredéke,135 amely finom fehérre-világossárgára égett agyagú, aprószemcsés soványítású és vegyesmázas. A 3. tábla 3. töredéke keretén sötétzöld és sárgásbarna ólommázas, belső tükrén fehér ónmázas, a 3. tábla 4. töredéke pedig keretén zöld és sárga ólommázas, belső tükrén fehér ónmázas. A két darab a Csalogány utcai termékekkel hozható kapcsolatba. Mindkét példányra jellemző a máz magas minősége, a különböző mezőkben lévő színek nem folytak össze. 3. csoport - az úgynevezett Miskolci Mihály-kör A Voit Pál által meghatározott136 137 Miskolci Mihály-körbe hét töredék tartozik (6. tábla 4—7. tábla 2).137 Két töredék típusba nem sorolható (7. tábla 1, 2). 1. típus A 6. tábla 4. töredék138 fehérre égett agyagú és vegyesmázas (fehér ónmáz, sárgásbarna és zöld ólommáz) kályhacsempe igen jó minőségű részlete. A mázszínek kissé összefolytak, a fehér ónmázra ráfolyt a zöld ólommáz. A csempén virágszirmokból-palmettákból képzett lunetta és egy keretbe foglalt tölgylevél részlete látható. Tomka Gábor észrevétele szerint a típus a Csalogány utcai 4. típus levéldíszét és az 5. típus lunettáját egyesíti.139 A műhelyben e típusokat zöld ólommázas változatban is gyártották, de vegyesmázas példány több ismert. A 6. tábla 4. töredék átmeneti típusnak140 minősül a Csalogány utcai-kör és a Miskolci Mihály-kör termékei között, mivel a lunettát tartó oszlop már eltűnt. 2. típus A 6. tábla 5. töredék fehérre égett agyagú, finoman, jó iszapolt, aprószemcsés soványítású, világoszöld-sárgászöld ólommázas kályhacsempe töredéke. Díszítését két virágsziromból kinövő tölgylevél motívum alkotja. A kiegészíthető példányokon négyszirmú virágból nő ki a belső keret sarkai felé néző négy tölgylevél. A Csalogány utcai vegyesmázas típusokat az 1540-es, 1550-es években a diósgyőri műhely örökítette át, de voltak saját negatívjaik is, amelyek már az 1550-1570-es években aktív141 Miskolci Mihály-körrel hozhatók kapcsolatba. Egyfajta kettőség jellemző, a vegyesmázat (fehér, zöld, barna, kék) és a Miskolci Mihály-kör motívumkincsét együttesen használták.142 A diósgyőri töredékek tanúsága szerint a vegyesmázas technika olyan fejlettségi szintet ért el, hogy a sokféle mázszín nem folyt össze. A 6. tábla 4. töredék igen közeli párhuzamának nevezhető a diósgyőri 14. típus.143 A Miskolci Mihály-kör által gyártott 16. század közepi vegyesmázas típusnak itt két színváltozata ismert. Ónodon a Csalogány utcai típusból eredeztethető példányoknak két változata van, az egyiknek két altípusa fejődött ki. Nem meglepő, hogy pontos párhuzam ismert Ónodról zöldmázas kivitelben,144 mivel az ónodi és diósgyőri példányok dúcazonosak.145 Szolnokon146 is azonosítottak hasonló darabot, ez a példány jobb kivitelezésű, mint az ónodi. Füleken zöld-, és vegyesmázas példány is előkerült.147 A készítési idő a 16. század második felétől a 17. század elejét bezáróan képzelhető el, mivel Ónodon a 17. század közepi bástyafeltöltés a záró dátum.148 A szendrői lelőkörülmények is e keltezést támasztják alá.149 135 A 3. tábla 3. és 4. töredéke a váci vár ásatásai során került felszínre. 136 Voit 1954: 118-122. 137 Az összes darabot bemutatom. 138 A 6. tábla 4. töredéke a Március 15. tér 8. szám alatt zajló kutatások során vált ismertté. A 6. tábla 5. töredéke a váci vár kutatásai során került elő. 139 Tomka 2009: 373. 140 Boldizsár et al. 2010:127 (XXXVIII. tábla 59). 141 Boldizsár et al. 2010: 40-41. 142 Boldizsár et al. 2010: 24-33. 143 Boldizsár et al. 2010: 28 (22. kép, 14. típus rekonstrukció), 29—30. 144 Tomka 2009: 373,375 (11. kép 2, IV/10. típus). 145 Boldizsár et al. 2010: 28 (22. kép, 14. típus rekonstrukció), 29-30; Tomka 2009: 375 (11. kép 2, IV/10. típus). 146 Holl 1993: 254 (17. kép). 147 Holl 1993:252 (14. kép), 253. 148 Tomka 2000:197; Tomka 2007:256. 149 Tomka 2005b: 56-57; Tomka 2002:125-164. 129
