Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsempe leletek a váci várból A vár leletanyagának fontos részét kitevő kétfejű sasos kályhacsempék lelőkörülményeivel kapcsolatban az ásatók alapos megfigyeléseket tettek, amelyek alapján lehetséges a pusztulási idő (18. század első fele) meghatározása. A többi töredék pontos előkerülési helyét nem sikerült azonosítani. 1987-ben és 1988-ban sok kétfejű sasos töredéket tártak fel.20 Sok példányt azonosítottak 1986-ban (például 13. tábla 1, 2; 14. tábla 4, 6; 15. tábla 3; 17. tábla 1; 21. tábla 1; 23. tábla 1, 3, 4; 24. tábla 1, 4; 25. tábla 1, 5; 26. tábla 3; 27. tábla 1, 2, 4, 6—9; 28. tábla 3; 29. tábla 1—3; 30. tábla 7; 31. tábla 1—3, 6). A kutatás során a délnyugati sarokerődítmények helyén a téglalap alaprajzú toronytól (6,5x4,5 méter) délre fekvő a rétegekben követ, téglát, maltert tartalmazó 18. századi árokban találták meg az ide sorolható kályhacsempe darabokat.21 Az utóbbiak mellett igen sok 17-18. századi tál alakú kályhaszem is előfordult. A gödör a toronyból való építőanyag-kinyerés során keletkezett, majd töltődött be. A felső részen elhelyezkedő 19-20. századi törmelékes rétegből Ferdinánd ezüstpénz került elő. A kutatóárok déli részében lévő 18. századi rétegben tíz darab Nagy Lajos ezüst garas és két bécsi fillér volt egy csoportban. A lelőkörülmények arra utalnak, hogy a töredékek a ferencesek 18. század közepi építkezései során deponálódtak, így készítési idejük a 17. század végére, vagy a 18. század elejére tehető.22 Tisztázódott, hogy a torony az 1680-as térképen lévő török építésű délnyugati négyszögletes toronynak felel meg.23 A leletek közt meg kell még említeni az általam „A’-csoportba osztott kétfejű sasos kályhacsempékkel (9. tábla 1-16. tábla 2) technikai és stiláris szempontból rokon két Szent György-alakos töredéket is.24 Kétfejű sasos kályhacsempékről az 1988-as dokumentációban szó van, de pontos rétegmegjelölés itt nem szerepel. Az 1993-ban is számos töredéküket tárták fel (10. tábla 1; 11. tábla 1, 2; 12. tábla 1—8; 13. tábla 3, 4; 14. tábla 1—3, 5; 15. tábla 1, 2, 4-7; 16. tábla 5; 18. tábla 1-5; 19. tábla 1-8; 22. tábla 1; 24. tábla 2, 3, 5, 6; 25. tábla 2-4, 7; 26. tábla 2, 4; 27. tábla 3, 5; 28. tábla 1, 2, 4; 29. tábla 4; 30. tábla 1-6, 8; 31. tábla 4, 5). Váci városi ásatások A korábban említett három városi lelőhelyen a Széchenyi utca 3-7. és 4—6. szám, a Március 15. tér 6. és 8. szám és a Kossuth tér 3. szám alatt jelentős kályhacsempe leletek kerültek elő. A töredékek egy része ugyancsak nem volt hozzáférhető. A Március 15. téren és a Kossuth tér 3. szám alatt folytatott kutatásokat nem publikálták, így nem volt betekintésem a dokumentációba. Vác, Széchenyi utca Az utca a középkorban a német város része volt. A török térhódítás miatt a magyar lakosság kiszorult városrészéből, így a János király által kitelepített németek helyét vette át.25 A középkori főtérről a Hatvani kapu felé tartó utca először az 1680-as katonai térképen szerepel. A 18-19. századi építkezések és pinceépítések erősen károsították a középkori rétegeket, ez mondható el az 1970-es évekről is.26 Az utca kutatásai során számos pincerészlet és falrészlet került elő. Széchenyi utca 3-7. számú ház: Az OTP építése miatt 1986-1989 között Miklós Zsuzsa vezetésével ezen a helyen leletmentés történt. Egy dongaboltozatos kőpincén kívül egy 6x10 méteres 15. század végi 16. század eleji kőépület és négy kút is előkerült.27 1990-ben házrészleteket tártak fel. A bemutatandó pincében 15. századi járószintet azonosítottak.28 Az ásatás során a Dunapartra hordták ki a kitermelt földet, ahol a kimosódások következtében újabb töredékekre bukkantak. A Duna-partról és a Széchenyi utcából előkerült néhány töredék tökéletesen illeszkedik egymáshoz, ez bizonyítja, hogy a partra vitt törmelékben lévő leletek a Széchenyi utcából származnak.29 20 Tettamanti 1988: 108; TIM A Nr. 1461-88. 21 Tettamanti 1986:115; MRT 13/2.400. 22 MRT 13/2.400; Tettamanti 1994: 125 (204. jegyzet). 23 Tettamanti 1986:115. 24 MRT 13/2.400. 25 Miklós 1991e: 47; MRT 13/2. 420-421. 26 Miklós 1991e: 43. 27 Kővári-Miklós 1987:121-122; Miklós 1988:107; MRT 13/2. 442-444. 28 Miklós 1991a: 95; Miklós 1991b: 78; Miklós 1991e: 13-15; MRT 13/2.443. 29 Miklós 1991e: 10; MRT 13/2.444. 121
