Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Dinnyés István: Korai szarmata síremlékek Ócsáról és Albertirsáról
mindkét sírban megtalálható diszkosz alakú, kék gyöngy a 2-3. században fordul elő. Az 1. sír kisméretű, gömb, henger és korong (I/2/A és III/l/A típus) alakú gyöngyeinek kora 1-3. és 2-3. század. A 2. sír hatszögű hasábos gyöngyei a 2. században jelentek meg és a fiatalabb temetkezésekben szintén megtalálhatóak. így gyöngykészlete alapján a két sír a korai szarmata időszak 2. századi szakaszára keltezhető. A 2. sír fibulája a zománcos fibulák korai példányai közé tartozik. Elsősorban erre utal a csuklós tűszerkezete, az erősen hajló tűvel, illetve a tűtartó alakja, amely a Pannóniában legkorábbinak tartható, egyenlő oldalú, zománcos fibulákéval egyező.64 Hasonló tűszerkezete van a korai szarmata, Alsónémedi-Kenderföldek 7. női sír zománcos, galamb alakú,65 a Debrecen-Hortobágy híd 8. sír rombusz alakú66 és az Öcsöd—Mogyorós-halom első szarmata, szintén korai, női sírja sajátos alakú, áttört testű, zománcos fibulájának is.67 Az alföldi szarmata terület más típusú, korai császárkori fibuláin is találkozunk hasonló, változóan hosszúkás, közel háromszögletes, tűtartóval, köztük a mezőcsáti 63. és az újszilvási sír csuklós tűjű fibuláján,68 továbbá például az erős profilú fibulákon.69 Háromszögletes a gyulai és a Szegedfelsőpusztaszeri Aucissa-fibula tűtartója is.70 A kör átmetszetű, bronz övkarika (5. sírmelléklet) erősen korrodált. Elvékonyodott része bizonyára nem csak a korrózió, hanem a más esetekben is megfigyelhető kopás következménye.71 Évszázadokon át része volt a szarmata leletanyagnak a 2. sír övcsüngőjéhez tartozó, egymásra csavart végű huzalkarika (13. sírmelléklet). A csavarásoknál egy-egy hurokkal díszített karika (11. sírmelléklet) párhuzama szarmata leletből ezidáig nem ismert, hasonló hurokdísz néhány hurkos-kampós fülbevalón72 található. A 2. sír gömböcsös karikacsüngője szintén a korai, szarmata női sírok jellegzetessége. A többnyire 2,5-3 cm átmérőjű, három sorban sűrűn gömböcskés, aprólékosabb vagy durvább kivitelű, öntött karikák többségét már Párducz Mihály a korai időszak leletei közé sorolta, a provinciális leletanyag hasonló karikáival73 együtt késő kelta eredetűnek tartva.74 Vaday Andrea a csüngőtípus keleti szarmata, pontuszi eredetét hangsúlyozta, és annak használatával a korai időszakban, a 3. század elejéig számolt.75 Istvánovits Eszter egy korábbi munkájában a gömböcsös karikákat főleg a 2. század vége és a 3. század eleje közötti időszak jellegzetességének tartotta.76 77 Az általa közölt Debrecen-bellegelői sírleletet" és a Debrecen-Szennyvízszűrő 1. sírt78 leleteik a korai időszakra keltezik. Nem egyértelmű a Debrecen-lovászzugi, megbontott halomból előkerült sírlelet79 (négy bronzcsengő, két gömböcsös karika, egy hiányos, áttört bronzcsüngő, egy bronz övkarika, különböző üveggyöngyök, egy domborított, párhuzamos pontsorokkal díszített aranylemez töredéke, illetve egy piros, korongolt, füles korsó) időrendi helyzete. Berakásos gyöngyei inkább a korai sírleletekben fordulnak elő.80 Pontsor díszes lemezéhez pedig a 2. század második fele és a 3. század első negyede közé keltezett, úgynevezett szarmata csatok, az Endrőd-Szujókereszt 11. sír bokaszíj vascsatok ezüstlemez,81 a Hódmezővásárhely—Kakasszék 1. sír és a Kiskundorozsma—Jerney téglavető vas övcsatok, valamint a Szentes—dónáti, ezüst övcsat aranylemez borítását82 idézhetjük. A Párducz által a 23. számú jegyzetében felsorolt lelőhelyek közül ki kell venni Monort83 (Monor- Csévpuszta, ma Csévharaszt, a gömböcsös karikáknál jóval nagyobb, öt helyen három-három félgömbbel díszített bronzkarika) és Gombost84 (9. sír, melyben az előbbinél kisebb, gömbökkel ritkásan tagolt bronzkarika, illetve Salonina antoninianus 253 utáni pénz van), mert ezek karikái nem egyeznek a gömböcsös karikacsüngőkkel. Az endrődi 27. sír Dinnyés István: Korai szarmata sírleletek Ócsárol és Albertirsáról 64 Bónis-SeUye [1988]: 24,63 (2-3. kép 1-3,5-6). 65 Korek 1980: 39 (11. kép la-lb); Bónis-Sellye [1988]: 31,81 (40. kép). 66 Párducz 1941a: 11 (VII. tábla 1); Istvánovits 1990: 94 (IX. tábla 5). 67 Csallány 1899: 44 (II. tábla A/5). A sír leírása és leletei: Csallány 1899: 44,46 (4-6. ábra, И—III. tábla A/13-15). 68 Vaday 1982-1983:170,177 (Taf. 6,7); Tari 1994:259 (3. kép 1); Istvánovits-Kulcsár 2006: 8. kép 1,3. 69 Párducz 1941a: XV. tábla 4a-4b, XXXII. tábla 8a-8c; Vaday 1988—1989: 77 (párhuzamokkal, Abb. 12,6—8). 70 Párducz 1941a: 16-17 (X. tábla, la-lc, XIV. tábla 6a-6b). 71 Például Alsónémedi-Kenderföldek 7. sír: Korek 1980: 39 (11. kép 3); Vaday 1988-1989: 65 (Taf. 50.7,77.11). 72 Tiszavasvári: Istvánovits 1990: 85 (II. tábla 2-3). Abony: Dinnyés 2007: 363 (IV. tábla 3). 73 Például a Bécsi úti temető 1985. évi ásatásakor előkerült 170. sír: Topái 1993: 64 (irodalommal), Plate 86: 170/8, Plate 169: 170/8. Az Ny-K tájolású, csontvázas temetkezés földjéből szép számmal kerültek elő a sírgödörrel átvágott, 2. század végi, hamvasztásos 173. sír leletei. 74 Párducz 1941a: 33; Párducz 1941b: 159. 75 Vaday-Szőke 1983:110; Vaday 1988-1989: 58-59. 76 Istvánovits 1990: 93 (23. jegyzet, ahol az alföldi lelőhelyeket is felsorolta), 7. kép (elterjedési térkép). 77 Istvánovits 1990: 93, VIII. tábla 2—12. 78 Istvánovits 1990: 95, VIII. tábla 13-14, XIV. tábla 3. 79 Istvánovits 1990: 95, XII. tábla. 80 Vaday 1988-1989:103-104 (Abb. 22). 81 Vaday-Szőke 1983: 79 (2. kép 1-2). 82 A korábbi irodalommal: Vaday—Kulcsár 1984: Кат. 18 (40C), 42, Рис. 1/1,12,2/ 3. 83 Párducz 1941a: 19 (XIII. tábla 13). 84 Párducz 1950b: 37, CXVII. tábla 8, CXVII. tábla 9 (a pénz). 103
