Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Dinnyés István: Korai szarmata síremlékek Ócsáról és Albertirsáról
JL Dinnyés István: Korai szarmata sírleletek Ócsárol és Albertirsáról 17. Továbbá öt darab üveggyöngy a betöltés felső rétegeiből (6. tábla). Hordó alakú, sávos és rozettás, zöld gyöngy (H: 1,46 cm, A: 1,15 cm, furat: 4,1 mm). Rövid hengeres (H: 0,94 cm, A: 1,14 cm, furat: 5 mm) és sérült felületű, henger (?) alakú (H: 0,6 cm, A: 0,71 cm, furat: 2,8-3,5 mm), opak, sötétpiros. Gömb alakú (H: 0,85 cm, A: 0,99 cm, furat: 4,3 mm) és sérült felületű, hengeres (H: 0,61 cm, Á: 0,9 cm, furat: 3,9 mm), opak, fehér. 3. sír. ENy-DK-i (310-130°) tengelyű, szabálytalan hosszoldalú sírgödör egyenetlenül lekerekített végekkel. H: 215 cm, Sz: 77-86 cm, kibontható mélysége 22 cm. Erősen feldúlt temetkezés, az emberi vázból néhány csonttöredék maradt a sírgödörben további lelet nélkül (4. tábla 3). 4. sír. ÉNy-DK-i (315-135°) tengelyű, DK felé kissé kiszélesedő sírgödör DK-i vége kerekített. H: 222 cm, Sz: 63-83 cm, kibontható mélysége ÉNy-on 25, DK-en 30 cm. Az erősen összeforgatott sírgödörben az emberi vázból néhány csont és csonttöredékek maradt egyéb lelet nélkül (4. tábla 4). Sírföldben egy apró, őskori oldaltöredék. Az 1., 3. és 4. sír ENy-DK-i hossztengelye és a 2. sír DK-i (138°) tájolása jól illeszkedik az alföldi, szarmata temetkezések többségére jellemző, délies tájoláshoz.56 A temetkezési szokások terén ezek az albertirsai sírok nem szolgálnak újabb ismeretekkel. A leletek és a sírgödör mérete alapján az 1. sírba valószínűleg egy tízévesnél idősebb leányt, a 2. sírba egy felnőtt nőt temettek el, a 3. és a 4. sírba temetett, bizonyára felnőtt személyek neme és kora azonban ismeretlen. Az 1 . és a 2. sír gyöngydíszes viseletének elemei a 2. sírban figyelhetők meg. 42 darabos nyaklánca (1-lb. sírmelléklet és a 17. gyöngyök közül a sávos-rozettás) kisebb-nagyobb, gömbölyű karneol-, közepes méretű, gömb alakú, zöld és fehér, nagyméretű, hordó alakú, fehér és sávos-rozettás üveggyöngyökből állt. Lehetséges, hogy a bal könyöknél és a medencecsontnál (3-4., illetve 6. sírmelléklet) kibontott kilenc darab, valamint a jobb medencecsont alatti üvegkarika töredék és hat darab gyöngy (7. sírmelléklet) a ruhaujjak díszítéséhez, inkább gyöngyös karkötőkhöz tartozhatott. A combcsontok között és a bal combcsont mellett, részben csomókban elhelyezkedő, negyvenkét darab (ebből négy megsemmisült) üveggyöngy (8—10., 12., 14., 16. sírmelléklet és négy darab a 17. mellékletből) az övcsüngő, ebben az esetben talán az övszalag karikáról lelógó részének57 a dísze volt a két huzalkarikával (11. és 13. sírmelléklet) és a gömböcsös karikával58 (15. sírmelléklet) együtt. A ruhaalj/lábbeli ugyanakkor nem volt gyöngyökkel kivarrva. Az 1. sírból előkerült, nagyobb méretű gyöngyök (1-4., 6. sírmelléklet) és az üvegcsüngő (5. sírmelléklet) valószínűleg a nyaklánchoz, a közepes és kisméretű gyöngyök (7. sírmelléklet) egyaránt tartozhattak a nyaklánchoz és a ruhaalj vagy lábbeli kivarrásához. A sír szürke, korongolt, gömbös testű edényének a típusa nem dönthető egyértelműen el, a fenék kialakítása a korai korsókkal, palackokkal rokonítja azt. Az 1. és a 2. sír gyöngykészletében közös a gömbölyű karneolgyöngy, a nagyméretű, gömbös, opak, sötétpiros, a diszkosz alakú, áttetsző, kék, a kicsi-közepes méretű, gömb alakú, opak, fehér és a kisméretű, többtagú, zöldön piros bevonatos üveggyöngyök jelenléte. Ezek alapján a két temetkezés korban nem áll távol egymástól. A két sír gyöngyei közül a gömbölyű karneolgyöngyök a korai szarmata, női viselet jellemzői.59 Vaday Andrea üveggyöngy-tipológiája60 szerint a 2. sír nagy, hordó alakú, sávos-rozettás gyöngyei61 szintén koraiak, inkább a 2. században fordulnak elő ritkán. Az övcsüngő korong alakú, kisebb-nagyobb pont, karika berakásos gyöngyei inkább ugyanakkor a 2. században gyakoribbak,62 a gömbös, kevert anyagú, zöld szalagon kettős levélsor berakásos gyöngyei631-2. századiak. Az 1-3. században jellemzőek a nagyméretű, gömb, bázisos gömb, hordó alakú fehérek és pirosak. A nagyobb, kettős csonkakúp alakú fehér és piros a 2. századra, a henger alakú, fehér, piros, zöld gyöngyök, valamint a kisméretű, többtagú gyöngyök előfordulása az 1-2. századra tehető. 2. századi az 1. sír lapos korong alakú, kék gyöngye, ugyanakkor a 56 Kulcsár 1998: 16. 57 Vaday-Szőke 1983:107,109 (23. kép). 58 Dinnyés 2007: 364 (IV. tábla 11). 59 Vaday 1988-1989:104 (Abb. 24. 8). Legutóbb: Istvánovits-Kulcsár 2006: 220. 60 Vaday 1988-1989: 98-104 (Abb. 20-22). 61 Jó párhuzamuk az Endrőd-szujókereszti 27. sírból (Vaday-Szőke 1983: 82, 4. kép 7) és a 92. sírból (Vaday-Szőke 1983: 92-93,12. kép 3) előkerült gyöngyök. 62 Vaday 1988-1989: 104 (Abb. 22). A Kárpát-medencétől E-ra és ENy-ra szintén a korai császárkorban jelentek meg, de ritkán később is előfordultak. Tempelmann-M^czynska 1985: 48,Taf. 4 (195-199. típus),Taf. 43 (elterjedés). 63 A Balti-tenger DK-i partvidékén előkerült, hasonló gyöngyök szintén 1-2. századiak: Tempelmann-M^czynska 1985:58-59,Taf. 11 (355. típus), Taf. 54 (elterjedés). 102
