Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Ferenczy Károly, az "igazságkereső"
A megtartó emlékezet Ferenczy Károly és Szentendre neve több mint száz éve óta szétválaszthatatlanul összefonódik: Ferenczy volt a város első, maradandó nyomot hagyó festőlakója130 131; első festői korszakát a szentendrei jelző illeti; itt születtek meg híres művésszé lett ikergyermekei, Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi; az országban itt található az egyetlen múzeum, amelyik 1951 és 1971 között a festő nevét, majd 1972-től napjainkig a Ferenczy család nevét viseli, s amelyik már több mint negyven éve állandó kiállítás keretében mutat be válogatást az öttagú művészcsalád munkásságából. Ferenczy Károly emlékének nem kis szerepe volt abban, hogy a húszas évek elején egykori tanítványa, Boromisza Tibor és festőtársai éppen Szentendrén ütöttek tanyát. „Az ő nyomdokait kutattuk egynéhányan, hazátlanná lett nagybányai festők, amikor vándorbottal a kezünkben elindultunk, hogy a régi reminiszcenciákat megtaláljuk az új Magyarországóп.”1Я Kassák Lajos 1942-ben egy interjújában az ugyancsak szentendreivé lett egykori Ferenczy tanítványt, Czóbel Bélát faggatta mesteréről. „Czóbel nagyon messzire került első mesterétől, Ferenczy Károlytól, de talán nélküle sokkal nehezebben lett volna azzá, aki. Nem az a fontos, amit tanult tőle, hanem az a nagyszerű példa, amit emberségben és művészi alázatban mutatott előtte. Eszembe jut, hogy Ferenczyt ma hányszor említik fel modern festőinkkel kapcsolatban s ők maguk sem tagadják meg benne a mintaképet. Megkérdezem Czóbeltől, mi erről a véleménye?- Valóban csodálatos, - mondja - hogy ma mindenkit Ferenczytől származtatnak és mindenki Ferenczyre hivatkozik. A közönség lassan tudomásul veszi, hogy a mai festők Ferenczy útját követik. Holott csak annyi rokonság van köztük, hogy ők is és Ferenczy is bizonyos értelemben germán hatás alatt fejlődtek. Legalább is annyiban, hogy Ferenczy is és ők is kereken tagadták a francia iskolát. De ezen a negatívumon kívül semmi közük egymáshoz. Ferenczy naturalista volt a szó legnemesebb értelmében, de az a legjellemzőbb rá, hogy ragaszkodott a szerkezethez. Ha emberi figurát festett, a csontváz fontosságáról sem feledkezett meg. Szinte konzervatívan ragaszkodott a valóság-130 Jankó János (festő, rajzoló, karikaturista. Tótkomlós, 1833 - Budapest, 1896) Ferenczyt megelőzve költözött Szentendrére, de az ő itt tartózkodása nem volt hatással a szentendrei festészet későbbi alakulására. 131 Lestyán Sándor: Szentendrén alapítanak művésztelepet a hazátlanná lett nagybányai festők. Újság. 1925. szeptember 6. Ferenczy-emléktábla leleplezés előtt az egykori Fachleitner ház falán (Alkotmány u. 1.), 1959 Archív fotó I Ferenczy Múzeum Az emléktábla avatáson beszédet mond Deli Antal festőművész, 1959 Archív fotó I Ferenczy Múzeum hoz s a hozzávaló viszonyát férfias keménységgel fejezte ki. Azok a festők azonban, akiket az ő vonalába szeretnek ma állítani, szerkezetnélküli kompozíciókat alkotnak s a kifejezési módjuk majdnem femininül érzelmes.”132 S hogy a Ferenczyt kísérő legenda nem szűnt meg élni, azt Barcsay Jenő alábbi kedves története is alátámasztja. „Lyka Károlytól is, másoktól is hallottam, mit csinált Ferenczy, ha csak egy ecsetvonást kellett 32 Kassák Lajos: Vallomás tizenöt művészről. Budapest, 1942. 53-56. p. FERENCZY KÁROLY, AZ „IGAZSÁGKERESŐ’' 25
