Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Előszó
ELŐSZÓ AFerenczy Múzeum 2013 júniusa óta új helyen, Szentendrén egy 18. századi műemlék épületben, az egykori Pajor család múzeumként helyreállított kúriájában fogadja a látogatókat. A korábbinál tágasabb kiállítótérben, nagyobb merítésű képzőművészeti anyagon keresztül, három állandó kiállításban mutatja be a sokszínű szentendrei festészet klasszikus anyagát. A Szentendre és legendás festői című kötet megjelentetésének aktualitását szintén a Ferenczy Múzeum újjászületése adta. A könyv közel negyven szentendrei festőművészt és ugyanennyi kortársukat, köztük írókat, műgyűjtőket és festőkollégákat megszólaltatva nyújt betekintést Szentendre városának és festőinek az életébe az 1880-as évektől egészen az 1960-1970-es évek fordulójáig. A magánlevelezésekből, naplókból, memoárokból, irodalmi feldolgozásokból vett hosszabb-rövidebb idézeteknek köszönhetően az olvasó egy olyan művelődéstörténeti kiadványt tarthat a kezében, melyben a szerzők nem tudós szakemberek, hanem az ecsetet időnként írótollra felcserélő művészek, vagy éppen hivatásos szépírók. Ők mesélnek saját magukról, egymásról, az alkotás műhelytitkairól és a nagy „múzsáról”, a befogadó városról, Szentendréről. Ahogyan a szerkesztő vallja, „ez a különleges művészvilág elmúltában is itt él, lüktet közöttünk, bárki bebocsátást nyerhet oda, nem kell hozzá más, csak őszinte érdeklődés, nyitott szív, szépre vágyó szem és egy kis reá szentelt idő”. Jelen múzeumi kiadvány az önmagukról és környezetükről valló művészektől vett idézetek, több mint kétszáz archív fotó és félszáz színes műtárgytábla segítségével arra tesz kísérletet, hogy a szentendrei festészet történetét ne önmagán belül, hanem sajátos várostörténeti és szépirodalmi megközelítésből is láttassa. Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton egyetemi docens, múzeumigazgató 7
