Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Beteljesült vágyálom, művésztelep és festőiskola
Jeges Ernő: Piros kalapos önarckép, 1922 Olaj, vászon, 61 * 52,j cm \ Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria az izbégi templomban dolgozott/59 megkérdeztem mit kapott ebédre. Rántott csirkét. Na és mi volt tegnap? Csirkepaprikás. Ugyanis amíg ízbégen dolgozott, az ottani egyházközség vendége volt, s a hívek, az ottani parasztok a legjobbat akarták nyújtani, ami persze csak a csirke lehetett különböző változattokban. [...] Paizs Goebel Jenő a művésztelepen, 1942 Archív sajtófotó \ Ferenczy Múzeum Ma is látom magam előtt, ahogy a kizöldült pázsiton az öreg platánok között sántikálva jön-megy Paizs Goebel Jenő. Süket volt és nehezen beszélt, így elzárkózottságában egész külön világot alakí-359 1950-es évek eleje tott ki magának, s piktúrájában nem számított sem a tér, sem az arányok. Furcsa, álomszerű dolgokat festett, belső álomvilágát vetítette a vászonra. Ehhez hozzájárult a Párizsban látott ’izmusok’ hatása, s egyszer előttem is leszólta az impresszionizmust, mint túlhaladott kifejezési formát. Órákon át tudott fantáziálni, elképesztő történeteket gondolt ki és mesélt el nekünk. Kiapadhatatlanul törtek elő belőle az egyéni sztorik, melyeket magas fejhangon, beszédhibásán még egyénibbé varázsolt. Nagyon lelkesedett Csontváryért360 és a francia Rousseau-ért361. Pándy Lajos, 1928 Archív fotó (részlet) \ Ferenczy Múzeum Egyszer meghívott a pesti Mária utcai műtermébe. Útközben különböző felvágottakat vásárolt, hogy megvendégeljen. Műtermében afféle művészi rendetlenség honolt. Az asztal is tele volt fogkeféktől a cipőkeféig mindenféle holmival. Pillanat alatt áttekintette a helyzetet, s egy erélyes mozdulattal lesöpört mindent az asztalról, mondván: így ni!’ Lerakott mindent az asztalra és falatozni kezdtünk. Azután kiöntötte szíve bánatát, mert nagyon szerelmes volt egy aszszonyba. Akkor láttam micsoda tűz égett Jenőben! [...] Pándy Lajos érdeklődése két irányba terjedt ki. Az egyik a képzőművészet, s annak is inkább a grafikai része, másik pedig a néprajz, az etnográfia, melynek szintén a szerelmese volt. Szenvedélyesen gyűjtött néprajzi tárgyakat, népi emlékeket. Benső barátságot tartott fenn néprajztudósokkal: Györffy Istvánnal362, Gönyei 360 Csontváry Kosztka Tivadar, festő (Kisszeben, 1853 - Budapest, 1919) 361 Henri Rousseau, francia festő (Laval, 1844 - Párizs, 1910)) 362 Györffy István, néprajztudós (Karcag, 1884 - Budapest, 1939) 74 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI
