Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Barangolások Európában
Kmetty János: Önarckép almával, 1912 Szén, papír, 80 * 60 cm I Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria lik és nem is nyílhat. Ambíció nélkül pedig a létezés nyomorult - czéltalan tengődés! Most már, hogy mint élhet az ember ambícióinak ésszerűen, ez más kérdés! Azt magam is tudom, hogy amennyire lehet, föl kell használnom a katonaságot s ezt tettem, teszem s mindaddig fogom is tenni, amig céljaim elérésében föl tudom használni. Ha én arra várok, mig jobb anyagiak közé jutok vagy mondjuk anyagilag biztosítva érzem magamat, ez annyira rizikó, hogy reális számításba sem lehet venni. Most fiatal vagyok s tanulhatok - később már a korral és annak követelményivel is kell lküzdenem!”195 műveiből, Steinékl9K Matisse, Picasso képei, az Independance-sátor198 199 kiállítása, műkereskedők változó anyaga, állandó izgalomban tartottak. Mindent betetőztek a múzeumok. Hideg hotelszobában, kenyér és víz mellett mégis boldog voltam. Az enyhe tavasz beálltával dolgozni kezdtem. S amit Budapesten kiterveltem, hogy az impresszionizmuson túl, a tér, forma és szín viszonyát megfogalmazzam, - az Párizsban folytatódott. Művészi állásfoglalásom, nem Párizsban kezdődött, de Cézanne és a kubizmus irányítóim voltak. [...] Párizs élt és alkotott. Új művészi formákkal döngették a kozmoszt, a mindenséget és mintha múlt, jelen és jövő találkozott volna egy napon. Kába meghatódottságomban a gyéren csurgó egyfrankok józanítottak csupán. Soha el nem felejtem, hogy Pellerin komornyikjának a Cézanne képek között odaadtam a szokásos egy frankot, pedig eltökélt szándékom volt elfelejteni. Egy frank kétnapi élelmiszerem fedezte, - de hatvan darab Cézanne megérte! Számomra a művészet életet, az élet művészetet és beteljesülést jelent. Párizs akkor, úgy szólván otthona volt az élő festészet úttörőinek és minden nemzet festője családtag. Jóllehet a francia festők képviselték az új művészi szempontokat legjobban, de tudjuk, hogy az impresszionizmus szellemét mégis angol festők idézték fel először. A kubizmus és expresszionizmusnak Párizs volt szülőanyja, de Párizs festészete már az 1910-es években nemzetközi és nincs kizárólagos francia irányítása. Mindaz, ami Párizsban lezajlott, már az európai szellem hatása és festészete, az európai festészet egyik arculata, de tudni kell, hogy legszebb arculata. Picasso, Matisse, Braque, Bonnard200 és kortársaik ékesítik azt.”201 A festészet titkos szenvedélye Komfort nélkül is boldogság Kmettyjános huszonegy éves fejjel, 1911 elején indult útnak Párizsba, „kevés pénzzel, kis táskával és gazdag ambícióval'’. Diener Dénes Rudolf búcsúztatta őt két doboz Magyar cigarettával.196 „Szorongó szívvel érkeztem Párizs rengetegébe. Ami Budapesten álom volt, Párizsban valósággá vált. Amit itthon fényképekről, azt ott eredeti művekről tanulmányozhattam. Pellerin19 Cézanne gyűjteménye, Durand-Ruel gyűjteménye az impresszionisták 195 Boromisza Tibor levele szüleihez. Róma. 1905. december 26. Boromisza hagyaték. 196 Kmetty és Diener Dénes 1908-ban ismerkedtek meg egymással a Wesselényi utcai képkeretező, „Steckler rámás” közvetítésével. Barátságuk egy életen át tartott. 197 August Pellerin, francia gyáros, gyűjtő (Párizs, 1853 - Neuilly-sur-Seine, 1929) Európa húszadik századi történetének egyik nagy vízválasztója az első világháború. Szétesett az osztrákmagyar monarchia, a trianoni békediktátum Magyarország és a szomszédos országok közötti határokat drasztikusan átszabta, a korábbi gazdasági, társadalmi és kulturális erővonalak megtörtek, szétszakadtak, következményeik begyűrűztek az élet valamennyi területére. Két új fogalom vonult be a mindennapi szóhasználatba, s maradt fent mind a mai napig: „az első világháború előtt” és „az első világháború után”. 198 Párizsban élő három amerikai gyűjtő és mecénás testvér. Közülük Gertrud Stein (?, 1874 - ?, 1946) szombatonkénti nyitott szalonjában sok fiatal magyar festő is megfordult. 199 Independance-sátor: az űj utakat kereső, „független” művészek kiállítóhelye Párizsban. гои pierre Bonnard, francia festő (Fontenay-aux-Roses, 1867 - Le Cannet, 1947) 201 Lóránth László: Paletta. Budapest, é. n. (1944). 103-106. p. BARANGOLÁSOK EURÓPÁBAN 37
