Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Ferenczy Károly, az "igazságkereső"
Fialka Olga, Ferenczy Károlyné gyermekeivel, 1894 körül Ferenczy Család Művészeti Alapítvány valahova fölraknia. Gondoljunk most a Három királyok. című képére, azon van, azt hiszem, két vagy három ló, rajtuk jelmezbe öltöztetett figurák. Délutáni fény van a képen, ezért Ferenczy pont délután négy órakor, amikor a nap sugarai úgy estek a figurákra, ahogy ő szerette volna, kivitte őket a helyszínre, és beállította a képet. A háta mögül lesték, hogyan fest. Persze, Ferenczy nem tudta, hogy mögötte, a dombok közül leskelődnek, lesik, hogy mit csinál. Azt látták, hogy Ferenczy nézte, nézte a látványt, megvárta, amíg a nap pont ügy sütött, hogy egy fényfolt mondjuk pontosan a ló lapockájára esett, akkor kikeverte azt a színt, félve, fegyelmezetten rárakta, hátralépett, nézegette - ezzel kész is volt. Vége is volt a festésnek. Sokszor csak egy-két foltért csinálta végig az egészet. Valószínűleg azért, hogy magát megnyugtassa. Nem bízott magában. Nem volt jó vizuális memóriája, de az ember nem érzi a munkáin, hogy olyan festővel áll szemben, akinek a vizuális memóriájával kapcsolatban bizonyos hiányokkal kell számolnia.”133 133 Barcsay Jenő: Munkám, sorsom, életem. Budapest, 2000. 116. p. Ferenczy oldalán letette az ecsetet Nem lenne illő a Ferenczy Károly alakját felelevenítő visszaemlékezéseket lezárni anélkül, hogy első művészeti tanítójáról, a nála idősebb unokatestvéréről, későbbi feleségéről, a szintén festőművész Fialka Olgáról ne ejtenénk szót. Ö ugyan felhagyott a festéssel az ikrek megszületése után, de a mindennapok átvállalásával és férjének nyújtott szellemi háttérrel nagy része volt abban, hogy Ferenczy tehetsége, művészi elhivatottsága remekművekben teljesedhetett ki. Fialka Olga alakját Gráber Margit idézi fel. „Nagyon régi emlék Ferenczyék nagybányai háza. Nagybányán még festőnövendék koromban láttam meg a Kereszthegy alján egy nagy kertet, ahová egy keskeny pallón lehetett volna csak átjutni. Ott egy nagy karosszékben üldögélt egy egész kicsi, öreg hölgy, egyenesen Andersen meséiből. Sokkal később aztán gyakran megfordultam ott. Az öreg hölgy a Ferenczy gyermekek anyja, Fialka Olga volt. Ő volt a legokosabb öregasszony, akivel életem folyamán találkoztam. Mint a trieszti kormányzó lánya indult neki az életének, Rómában dolgozott mint kitűnően képzett festőművész. Erről tanúskodik Valér fiáról festett képe. Nagyon művelt asszony volt, állítólag tizenkét nyelven tudott, de Ferenczy oldalán letette az ecsetet, és már csak gyerekeit nevelte. Mesélte nekem, hogy Noéminak mindennap adott francialeckét, de Noémi soha nem szólalt meg franciául kislánykorában, míg egyszer, amikor a család Párizs felé utazott, csevegni nem kezdett a vonaton egy francia kislánnyal. Tanulni lehetett tőle türelmet. Ferenczy sokat élt Pesten, de ő hosszú időn át minden este megterített számára a vacsorához, hátha mégis megjön. f924-ben Noémi megjárta már a börtönt Magyarországon és Romániában is mint kommunista, Bénit meg a csendőrök Bécsig kergették emigrációba, de 1924 és 1925 nyarán délutánonként körülültük Olga néni szamovárját. Otthon voltak. Béni gyönyörű, osztrák feleségével és két gyermekével, Noémi Krizsán nevű férjével, akivel a román börtönben ismerkedett meg. Ilyenkor a néninek megértő baloldali nézetei voltak, sőt a kénsavgyár munkásait is idegen nyelvekre tanította. Kmetty Elzát134 és engem angolra. Ám délelőttönként, mikor Valér kedvéért rossz lábával sétálni indult, inkább Romain Rolland134 elveinek hódolt. 134 Kmetty János festőművész felesége 135 Romain Rolland, francia író (Clamecy, Nievre, 1866 - Vézelay, 1944) 26 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI
