Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Ferenczy Károly, az "igazságkereső"
távolság lecsökkent ötven percre, így a kenyér nélkül maradt szentendreiek könnyebben tudtak munkát vállalni a fővárosban, a gazdálkodók terményei előtt is tágabbra nyíltak a fővárosi piacok. „A gőzdaráló” - ahogy a helyiek nevezték a vasutat - tette lehetővé azt is, hogy mind több kiránduló, turista és nyaraló keresse fel a hangulatos, tiszta levegőjű kisvárost. A bontakozó turizmust és a környék felfedezését szolgálta az akkortájt készült első kiránduló térkép. A helyi eseményekről, mulatságokról a Szentendrei Futár tájékoztatta a nyaralókat, s a kilencvenes évek második felében már az sem ment ritkaság számba, hogy fővárosiak és távolabbi vidékekről érkezők házvásárlásra vagy új nyaralók építésére szánták el magukat. Ferenczy Károly ebben a kevesebb mint nyolcszáz házat és alig több mint négyezer lakost számláló Duna-menti városkában, Fachleitner Mihály95 piactér (mai Fő tér) közeli házában kapott szállást magának és családjának. A kertből és a hangulatos verandáról pazar kilátás nyílt a közeli szerb ortodox templomra, a Blagovesztenszkára96, a távolabb összeboruló háztetőkre, a szelíd ívvel kanyarodó Dunára. A mindössze huszonöt éves, de már családos Ferenczy Károly Nápolyi, Münchent és részben Párizst is megjárva költözött Szentendrére, ahol saját szavai szerint az alkotói magánynak túl korai terhét vette magára: „Sem a művészetet, sem a természetet nem ösmertem volt akkor eléggé ahhoz, hogy a szentendrei magány hasznomra lehetett volna” - nyilatkozta később Malonyay Dezsőnek97 az 1903-ban megrendezett kiállítása alkalmából.98 99 Tömör kijelentésének súlyát azzal is megadta, hogy erre a nagy visszhangot kiváltó, első, önálló kiállítására Szentendrén készült, hozzávetőleg húsz képéből egyetlen egyet sem válogatott be, jóllehet a szentendrei lakásuk verandáján „Virágokat öntöző lányok.'' című festményében, annak ellenére, hogy „még híven tükrözi azt a Bastien-Lepageféle" korszakot, amelyben készült, olyan nemes ízlés, olyan báj van, mely már joggal tekinthető egyéni érdemének és ennek a képnek külön helyet biztosít e korabeli alkotásai között”100. Ferenczy azonban más mértékkel mért. A róla monográfiát 95 Fachleitner Mihály, osztrák földbirtokos (Nutematt, 1839 - Szentendre, 1910) 96 Blagovesztenszka: barokk stílusú, szerb ortodox templom a Fő tér és a Görög utca sarkán. 97 Malonyay Dezső, művészettörténész, író (Pest, 1866 - Budapest, 1916) 98 Malonyay Dezső: Ferenczy Károly. Budapesti Hírlap. 1903- nov. 19. 318. sz. 10-11. p.; Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Budapest, é. n. (1934) 36. p. 99 Jules Bastien Lepage, francia festő (Damvillers, 1848 - Párizs, 1884) 100 Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Budapest, é. n. (1934) 30. p. FERENCZY VALÉR: Ferenczy Károly Ferenczy Valér Baumgartner-díjjal kitüntetett könyvének címoldala Pest Megyei Könyvtár író fia emlékezete szerint még jóval később is nagy ellenszenvvel viseltetett szentendrei képei iránt. „Ő maga csak a müncheni és nagybányai idők műveit vette eredményszámba; az előző időkről nem vett tudomást életmunkája szempontjából. És igaz, hogy a szentendrei, Párist nyomon követő időszakban erősen, egyoldalúan megvan ama párisi légkörnek a hatása, mely aztán további fejlődésében annyira túlhaladottá vált; így meg lehet érteni későbbi nagy ellenszenvét szentendrei képeivel szemben. Amint visszaidéződik emlékemben, mennyire lenézte ő ezeket később, még azon se tudnék csodálkozni, ha valamennyit megsemmisítette volna; hiszen általában jellemző rá, hogy könnyedén, fölényesen tért napirendre régebbi munkái fölött. Ez a fölénye, közönye a múlttal szemben korántsem értelmezendő úgy, mintha előző felfogásából, törekvéséből valaha is hirtelen zökkent volna át másikba, mintha valaha is képes lett volna pálfordulásszerűen változtatni irányát. Akik csak valamennyire is ismerik életművét s egyéniségét, jól tudhatják, hogy Ferenczy Károly egész pályája a szerves, logikus, fokozatos fejlődés menete volt, melyben a magához való hűtlenség, a pálfordulás elképzelhetetlen. így épp a párizsszentendrei időből való átmenet is jól követhető egyes müncheni képein.”101 Ferenczy önmagával szemben tanúsított szigorát megértve és tiszteletben tartva, az utókor mégis a magyar festészet klasszikus darabjai között őrzi Szentendrén készült festményeit. U. o. 31. p. FERENCZY KÁROLY, AZ „IGAZSÁGKERESŐ” 17
