Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Új táncrend régi-új lépésekkel
Kiállítás-rendezés a Ferenczy Károly Múzeumban, 1950-es évek Archív fotó I Ferenczy Múzeum betoppant. Múzeumi emeletem az ötvenes években nem volt direkt avantgárd szalon. [...] Fonák mércét állítottam: a tiltottakat fogadtam, vagy azokat a tűrteket, akik ugyan szerepelhettek a Műcsarnokban, de rangjukhoz méltatlanul, a szégyentermekben. [...] Párját ritkította akkoriban a szentendrei tárlat. Nem mertem ugyan nonfiguratív kiállítást rendezni, a múzeumi központban is kibillentek volna a toleranciából. Mondhatnám, hogy az előkelő KÚT (Képzőművészek Új Társasága - 1924-1949 - modern művészcsoport: mindig nyitott volt a vadabb fiatalok számára) kiállítások levegőjét sikerült viszszahozni. Igaz, a kis Szentendrén nyolc egykori KUT-tag szerepelt. Már érkezésem után, 1952-ben megrendeztem a Szentendrei Festők II. Kiállítását mintegy 80 képből - elsőnek valamelyik régi tárlatot számítottuk -,717 részt vettek a nagy öregek: Perlrott Csaba Vilmos, Diener Dénes, Barcsay, Korniss, a régi művészteleAz első Szentendrei Tárlatot 1951-ben Szánthó Imre szervezte meg. piek: Deli Antal, Göllner Miklós, Gálffy Lola, Kántor Andor, Miháltz Pál, Gráber Margit és az akkori prominens főiskolai tanár: Bán Béla. Utóbbi küldött képet, de művésztelepi szobáját sohasem vette igénybe. A helybeliek közül persze mindig kiállítottak, említeném közülük Apáti Abkarovics Bélát, Ilosvai Varga Istvánt, Pirk Jánost és a fiatalokat, Szánthó Imrét és a még főiskolás Balogh Lászlót. A művésztelepiek is pestiek voltak, a telepen kívüli fővárosiak nevét is olvasom a katalógusban, műveikre is emlékszem; mint: Schönberger Armand '8, Törzs Éva, Szántó Piroska és rajzgimnáziumi tanárok: Sebestyén Ferenc 19 és Boross Géza 20. [...] Az októberben megnyílt III. szentendrei nagy tárlat névsora nagyjában ugyanaz maradt. Az Európai Iskola Barcsay, Korniss és Szántó Piroska kivételével nem állított ki azokban az években, személyesen sem láttam közülük senkit Szentendrén. De hát én hétköznap voltam kinn, ők vasárnap értek rá. Kmetty János is művésztelepi tag volt, de a szobáját átengedte a feleségének, nem állított ki. Czóbel saját szentendrei házában élt nyáron - a telet Párizsban töltötte -, nem adott képet a tárlatra. Csak később, 1954-ben sikerült őt megnyernem. [...] Az ötvenes években ez a festő bojkottálta a magyar kiállításokat, nem akarta kitenni magát annak, hogy kizsűrizzék a képét. Az övét, aki 1905- ben a párizsi Fauve- okkal (Vadakkal) állított ki már, 1909-ben itthon a Nyolcak tagja, 1948-ban Kossuth-díjas, s az Európai Iskola sokkal fiatalabb nemzedéke őt is meghívta tagjának. Neki, az eleven művészettörténetnek módja volt rá, hogy a teleket Párizsban töltse, s évente rendezzen ott kiállítást. [...] Czóbel eleinte szabadkozott, aztán mégis ráállt a szentendrei múzeumban való szereplésre. Csoport-kiállítás lett belőle, Czóbelé a főhely, részt vett Ilosvai Varga, Czóbelné Modok Mária és Szántó Piroska, őt csak később értesítettem. Mint állami szerv képviselője, vettem három tubus aranyfestéket, hogy Czóbelék rendbe hozhassák a kereteiket, majd egy kölcsön kiskocsin saját maguk húzták a múzeumba a műtárgyanyagot. Egy kettőbe hajtott A/4-es szívópapír volt a műtárgyjegyzék, de hát a katalógus a pokolban is katalógus. Még címlapja is volt, Balogh László főiskolai hallgató tervezte - ingyen - a négy festő szignatúráiból. 1954. szeptember 19-én, délben tartottuk a vernisszázst, de már kora reggel megindult a ven’1H Schönberger Armand, festő (Galgóc, 1885 - Budapest, 1974) 49 Sebestyén Ferenc, festő (Sopron, 1907 - Budapest, 1972) ’2<l Boross Géza, festő, grafikus (Rákospalota, 1908 - Budapest, 1971) ÚJ TÁNCREND, RÉGI-ÚJ LÉPÉSEKKEL 159
