Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Lángra kapott életszikra, a koalíciós évek
nos szemnek ’rendetlen’ konyhája - megelevenedett németalföldi festmény. Történt egyszer, hogy keresett és nem talált otthon. Hamarjában, üzenet helyett néhány szál virágból kötött csokrot akasztott a kilincsre, s azt össze lehetett volna téveszteni egy Cézanne csendélettel. Még a kávéjának is valami eredeti ízt adott. Festői lénye megőrzött valamit a gyerekes látásmódból, a játékosságból. Órákig el tudott bíbelődni a dobozokban összegyűjtött tarka gyöngyökkel. Amikor férjével Párizsba utaztak, felmerült a gond: kire hagyja Tubust, a kutyát, és Pacurt, a macskát. Akkor kért meg, nem őriznénk-e a házat. A kérés jól jött. Az ostrom óta szüleim elég forgalmas lakásában éltünk, s igy negyvennyolc telét házukban nyugalmas munkával tölthettem. Ami Czóbelt illeti, ő hol szívélyes, hol morgós öregúr képében mutatkozott, de nemcsak velünk szemben, másokkal is, akikben nem talált feltétlen hódolóra - és sajnos Máriával szemben is, akinek művészi tevékenységéről nem szívesen vett tudomást. [...] De visszatérve még a koalíció előtti szentendrei nyarakra, egy majdnem békebeli vidám foltról is meg kell emlékezni, mégpedig Erzsi néni darupiaci kocsmájáról. Alkonyattájt a művésztelep és a töpörödött házak kapui megnyíltak, s a festők kis elemózsiás csomagjaikkal igyekeztek fel a Dézsma utcán a falusias kocsmába. A derűs egyiittlétet az elég karcos bor inkább segítette, semmint zavarta. Az elvi különbségeket a tréfálkozás, gyakran éneklés elmosta. Együtt iddogáltak idősebb kon-Képes riport a művésztelepről, 1946 Archív sajtófotó \ Ferenczy Múzeum Képes riport a művésztelepről, 1949 Archív sajtófotó \ Ferenczy Múzeum zervatív festők, Ilosvai Varga683, Diener Dénes684 és mások, a Gödöllőről odaszármazott Remseyék és a fiatalabbak, a ritkán megszólaló Korniss685 szép és kritikus feleségével, Smolka Ágnessel686, Gedő Ilka68 a Bíró családdal688, az Ámos689 utáni gyászát és festői virágkorát akkor élő Anna Margit. A szellemes Rozsda Endre690 és elmaradhatatlan barátja, Barta Lali691 nem laktak Szentendrén, de olykor ők is színesítették a társaságot.”692 A fenti epizódok, vallomások a korszak tükrében - eltekintve Modok Mária és Kemény Katalin megismerkedésétől - általánosnak is mondhatók. A Czóbel Bélát ért kitüntető lehetőség viszont csak keveseknek jutott osztályrészül. Hat év szünet után, 1946-ban ismét kijutott Párizsba, köszönhetően annak, hogy ő is bekerült abba az írókból és képzőművészekből álló magyar értelmiségi 683 Ilosvai Varga István 684 Diener Dénes Rudolf 685 Korniss Dezső 686 Smolka Ágnes (?, - ?) 687 Gedő Ilka, festő (Budapest, 1921 - Budapest, 1985) 688 Gedő Ilka férjének, Bíró Endre biokémikusnak családja. 689 Ámos Imre 690 Rozsda Endre, festő (Mohács, 1913 - Párizs, 1999) 691 Barta Lajos, szobrász (Budapest, 1899 - ?,1986 692 Párbeszéd. Hamvas Béla és a képzőművészet. Kiállítás az író születésének centenáriuma alkalmából. Szentendre, 1997. 7. p. LÁNGRA KAPOTT ÉLETSZIKRA, A KOALÍCIÓS ÉVEK 149
