Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné emlékezete

67. kép Heinrich von Mügeln mesterdalnok, 1358-1365 között írt munkáját, A magyarok krónikája (Ungarnchronik) címmel Nagy Lajos udvarában kezdte el megírni.

(Universitätsbibliothek, Heidelberg / Forrás: Heidelberg online-könyvtár)

Az első csoport forrásai elsődlegesen arról számolnak be, hogy a Gertrúd elleni merénylet legfőbb oka a magyar nemesek királynéval és német környezetével szembeni ellenszenve volt. Ez a németgyűlölet a legkorábbi hagyomány, amely már néhány évvel a gyilkosság után, még az 1210-es években megjelenik a szövegekben, közülük is az eddigi ismereteink szerint a legkorábban a göttweigi bencés apátság évkönyvében. Ide tartozik azonban még többek között például a marbachi ágostonos kanonokok, vagy az admonti bencések évkönyve, illetve az úgynevezett Kölni Királykrónika folytatása.

A szöveghagyományok második csoportjának elbeszélései már egyrészt megemlítik, hogy a gyilkos Péter ispán volt, másrészt tudnak arról, hogy a király a merénylet idején éppen háborúba vonult a szomszédos Halics ellen. (Bár ez az utóbbi elem a későbbiekben néha felcserélődik а II. András által később, 1217- ben folytatott szentföldi hadjárattal, illetve a 16. századi elbeszélések egyes verzióiban majd a hitetlen törökök elleni küzdelemmel). Ennek a hagyománynak a legkorábbi szövege valószínűleg a Salzburgi Főszékeskáptalan évkönyvében található, ami szintén nem sokkal 1216 utáni. Itt említhetjük még, egyebek mellett az Osterhofeni Krónikát, vagy az augsburgi bencések évkönyvét is.

65