Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné emlékezete

ahol a gyermek Erzsébet játék helyett a templomban imádkozik. Másfelől persze a királyi származás, illetve a királyi pompa és gazdagság hangsúlyozása kiemeli Erzsébet későbbi aszketikus életmódjának jelentőségét, azt a hosszú utat, amelyet odáig meg kellett tennie. Mindenesetre a királyi származás hangsúlyozásával állhat összefüggésben az is, hogy az anya, Gertrúd királynő meggyilkolását, aminek más középkori ábrázolása nem ismert, szintén felvették ennek a képes legendának a jelenetei közé. Ettől függetlenül a királynégyilkosság mint szokatlan, szenzációs esemény, önmagában is nyomot hagyhatott a helyi történeti tudatban - még akkor is, ha több mint kétszáz évvel a táblaképsorozat elkészülte előtt történt -, aminek következtében egy ilyen részletességű ciklusból nem lett volna értelme kihagyni. Gertrúd megölésének története - a különféle krónikákból és évkönyvekből - széles körben ismert volt a 13-15. századi Európa, és különösen a német nyelvterület történetírói számára. Talán ennek a történeti irodalomnak valamelyik - egyelőre közelebbről még nem azonosított - darabja befolyásolta a Lübeckben megfestett jelenet részleteit, mert az említett domonkos szerzetes csak futólag említi a gyilkosságot és nem tud az erdei helyszínről sem. A mezei sátor, illetve erdei tábor eleme német nyelvterületen elsősorban a 13. századi osztrák ritmusos krónika, a bécsi domonkos monostor évkönyve, illetve a kölni királykrónika Gertrúdról szóló részeiben lelhető fel. Egyenlőre rejtély, hogy a lübecki festő honnan szerezhette ilyen irányú értesüléseit.

64. kép Egyélű, csontnyelű vastőr a visegrádi alsóvárból, 13. század vége. (MNM Mátyás Király Múzeuma, Visegrád)

62