Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)
Gertrúd királyné emlékezete
mindegyike jövőbeli házasságához kapcsolódik. A kompozíció architektonikus elemei négy képmezőt határolnak el, amelyekben a bal alsó sarokból indulva az óramutató járásának megfelelően követik egymást az események. A képmezők mindegyikében megjelenik az egyéniesített arcvonásokkal és változatlan ruházatban ábrázolt magyar királyi pár, 11. András király és Gertrud királyné. Az első képmezőben Erzsébet eljegyzése látható. A királynő balján egy udvarhölgy bölcsőt tart maga előtt, amelyben a bepólyált, de fején glóriával ábrázolt Erzsébet fekszik, miközben apja, a megállapodás érvényességének elismeréseként kezet nyújt a türingiai követnek; mögöttük egy klerikus áll írással a kezében - talán a megállapodás részleteit rögzítő oklevelet olvassa fel. Bal oldalt alul, a jelenet helyszínéül szolgáló termen kívül, imádkozó testtartásban a kép megrendelője látható - minden bizonnyal az ő címerét festették a kép aljára. A második képmezőben (a táblakép alján elhelyezett középholland felirat szerint) három évvel később folytatódnak az események: a király és a királyné a palota kapujában fogadják a türingiai követet és annak kíséretét, akik a megállapodásnak megfelelően a kis Erzsébetért jöttek. Az ő tiszteletükre rendezett lakomát láthatjuk a harmadik képmezőben. A negyedik képmezőben két jelenetet ábrázoltak: az indulás előkészületeit a (felirata szerint) pozsonyi városkapu előtt és - a képmező jobb felső sarkában - a már távolodó türingiai küldöttséget. A türingiai címerrel (kék mezőben piros-fehér oroszlán) díszített kocsi már a második képmező bal oldalán is feltűnik, akárcsak az a türingiai udvarhölgy, aki az utolsó képmezőben átveszi Erzsébetet édesanyától, Gertrúdtól. A kocsi színei, a mögötte álló s a király ajándékait átvevő férfiak öltözékéhez hasonlóan, a türingiai címer színeit követik. Nem ismert, hogy a képet ilyen formában önállónak, vagy egy Erzsébet egész életét bemutató ciklus részének szánták. Az utóbbi lehetőség mellett szól, hogy a szent életének csak igen rövid és viszonylag ritkán ábrázolt időszakát mutatja be igen nagy részletességgel. Ugyanerre utaló mozzanatként értelmezhető az is, hogy a kép jeleneteit magyarázó felirat az „itt” (hier) mutató névmással kezdődik, aminek máskülönben kevés értelme volna. A feltételezhető ciklus első táblája - sok máséhoz hasonlóan - talán születésének körülményeit ábrázolhatta. Ezzel kezdi Szent Erzsébet életrajzát az a 13. századi német (erfurti) domonkos szerzetes, Dietrich von Apolda (1220/1230-1302 után) is, akinek a műve (közvetve, vagy közvetlenül) a táblakép szöveges forrása lehetett. Tőle tudhatták azt is, hogy apósának küldöttei Pozsonyba mentek a gyermek Erzsébetért. A türingiai címerről ugyanakkor nem esik szó Dietrich életrajzában, ami a címer és a heraldikai színek hangsúlyos szerepével együtt azt sugallja, hogy a megrendelő kapcsolatban állhatott Erzsébet türingiai rokonságának késői leszármazottaival, akik sokfelé, így a Németalföldön is jelen voltak. 60
