Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)
Gertrúd királyné emlékezete
Ezek a nekrológiumok és zsoltároskönyvek már önmagukban is az emlékezést biztosították, különösen ha ez az elhunyt valamelyik családtagjának tulajdonában került, vagy eleve az adott család számára készült. Az úgynevezett aschaffenburgi kódex liturgikus naptára a szeptember 28-i napon valamely szent helyett Gertrúd magyar királynét említi. A zsoltároskönyvet feltehetően egykor Erzsébet használta, majd átörökítette lányára, a Wetzlar melletti Altenberg premontrei apácazárda főnöknőjére, Boldog Gertrúdra (1227-1297), akinek a halálát (augusztus 13.) aztán szintén bejegyezték a könyvbe. A kódex később a Ludowing család nekrológiuma, halottaskönyve (Ludowingernekrolog) lett. Hasonlóan a családi emlékezet fennmaradását szolgálta a Gertrúd lánya, Erzsébet által birtokolt és róla elnevezett zsoltár kódex (Elisabethpsalter), ahogyan a II. Andrást és Gertrúdot megörökítő, úgynevezett tartománygrófi zsoltároskönyv is (Landsgrafenpsalter). Mindezeken felül Gertrúd királyné esetében az emlékezet fennmaradást nem egyedül a hírhedt királyné-gyilkosság története szolgálta, hanem szentté és boldoggá avatott egyaránt híres rokonai is. 59. kép Gertrúd királyné testvérének, Hedvig sziléziai hercegnének a síremlékéről készült középkori fametszetes rajza. Bilderlegende der hl. Hedwig. Breslau: Konrad Baumgarten, 1504. (Forrás: Gottschalk, 1963) „Obiit Gertrudis regina Ungariae, soror S. Hedwigis quae misit coronam (...) ad perennes turn compassionis turn piae memoriae lachrimas obligentur.’’ (Monumenta Lubensia) 56 A szentéletű rokonok révén megőrzött emlékezetnek köszönhető az is, hogy az utókorra maradt egy, a síremléken kívül talán az egyetlen Gertrúdhoz köthető tárgy emléke. Az Andechs-Erling település Szent Vitus-plébániatemplomában őrzik
