Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné síremléke

A pilisszentkereszti apátságot feltáró régész, Gerevich László úgy vélte, hogy a rajzon a középkori pilisi ciszterci kolostortemplom mintája köszön vissza, bár ő maga is hozott hasonló fehérvári és esztergomi példákat. Gerevich ráadásul a Gertrúd-tumba szobortöredékei alapján azt is feltételezte, hogy esetleg maga Honnecourt lett volna annak szobrásza. Elméletét egyre inkább vitatják, mivel azt az egyébként részlegesen hasonlító padlóminta rajzán kívül semmi nem bizonyítja, különösen nem

54. kép Villard de Honnecourt (13. század): Vázlatkönyv (Album), 1225-1235.

(Bibliothéque Nationale de France, Paris)

a tumba készítése kapcsán. Az nem kizárt, hogy a francia „építész”, amennyiben elfogadjuk, hogy valóban Szent Erzsébet ereklyéért érkezett, a királyi székhelyek mellett esetleg a ciszterci kolostorban is járhatott. Ám maga a rajz se nem támasztja alá, se nem zárja ki ennek lehetőségét. Mindenesetre a padló mellett ábrázolt oszloptípus a reimsi és a cambrai-i katedrálisra jellemző, alatta pedig a felirat tanúsága szerint a chartres-i Miasszonyunk (Notre Dame) nyugati homlokzati ablakának, míg a szemközti oldalon a lausanne-i templom rózsaablakának rajza látható. Mindettől függetlenül a Gertrúd-tumba művészi kivitelezése valóban francia hatásokat mutat. A pilisi töredékeken a reimsi katedrális szobraira jellemző a drapéria-stílus, és a geometrikus baldachin-díszítés esetében, bár számos francia székesegyház jellemző díszítő motívumáról van szó, szintén a reimsi hatás tűnik a legerősebbnek.

52