Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné síremléke

50. kép A pilisi ciszterci apátság templomának régészeti rajza az 57. számú sír helyzetével.

(MTA ВТК Régészeti Intézet)

51. kép A pilisi Gertrúd-tumba egyik mészkő töredéke: ülő figura, 1220-as évek. (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

ezért egyenlőre nem értelmezhető - a felső fedőlap peremén körbefutó, unciális elemekkel kevert antikva betűs felirat. Bármilyen rekonstrukció esetén leginkább a korszak hasonló királyi tumba emlékeinek összehasonlító vizsgálatára támaszkodhatunk.

Az 1967-1982 között ásatást vezető régész, Gerevich László véleménye nyomán az eddigi kutatás feltételezte, hogy a királyné tumbája egykor a főoltár előtt, a négyezet közepén kiásott, kváderkövekkel kifalazott, és a feltárás során 57-es számmal megjelölt sír fölött állt. Az említett sír fekvése kétségkívül előkelő személyre utal. Ugyanakkor a kirabolt, egykor mellékletekkel ellátott, sírgödör alján megtalált halott az embertani vizsgálat szerint férfi volt, és a sírföldben másodlagosan előkerült, erősen töredékes női csonttöredékek korát, genetikai jellemzőit (amelyek felújított vizsgálata jelenleg is folyamatban van), valamint idekerülésük körülményeit ma még nem ismerjük megnyugtatóan, így Gertrúdhoz egyelőre meglehetősen feltételesen lehet kötni őket.

A ciszterci nagykáptalan korabeli rendelkezései és az ismert párhuzamok alapján az újabb kutatás annak lehetőségét is felveti, hogy a padlószintből magasan kiemelkedő (így a főoltár előtt szokatlan), esetleg még akár baldachinos felépítménnyel is rendelkező tumba nem közvetlenül a főoltár előtt, vagyis