Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)
Gertrúd királyné síremléke
46. kép A pilisi ciszterci templom építési fázisai (Gerevich László rajza / MTA ВТК Régészeti Intézet) Jelmagyarázat: fekete szín: alapítás körül, de legkésőbb a 12. század végén álló épületrészek vörös szín: az 1210-es évek elejére elkészült templomrész (szentély, kereszthajó) sárga szín: az 1220-as és 1230- as években elkészült részek (hosszház, kerengő) A feltételezett királyi udvarház mellett álló, egykori kisebb templom maradványai valószínűleg mind a mai napig az egyébként régészetileg (részben) feltárt ciszterci templom szentélye és kereszthajója alatti épülettörmelék-rétegben lappanganak. A 11. század közepe és a 12. század közepe közötti időszakból előkerült leletek bizonyítják, hogy a ciszterci monostor a királyi udvar számára fontos területen létesült. Bár látszólag távolabb esik a királyi székhelyektől, a korabeli úthálózat régészeti feltárása jelzi, hogy közel sem félreeső helyen, gyakorlatilag annak a középkori kövezett útnak a mentén feküdt (a mai térképeken „római út"), amely Óbudát és Esztergomot kötötte össze egymással. Az alapítást követően a monostori épületegyüttes szakaszosan jött létre, és először nem a szerzetesi templom épült fel (valószínűleg egy ideig még a régi királyi udvarházhoz tartozó templomot/kápolnát használták), hanem a rendi regula által előírt helyiségek. Ez a kápolnát, a káptalantermet, mellette a fűthető szerzetesi 46
