Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné a Magyar Királyságban

Királyi rezidenciák Gertrud, andechs-merániai hercegnőként András herceggel még III. Béla legidősebb fiának, Imre királynak az uralkodása idején (1196-1204) kötött házasságot 1200 körül, és valószínű, hogy az ifjú ara az esztergomi királyi udvarba érkezett meg. Esztergom, a királyi székhely Kedvező földrajzi fekvése miatt, jelentős kereskedelmi útvonalak találkozásá­ban Esztergom már korán fontos lakott településsé vált. A Duna partján - egy fontos átkelő hely fölött - emelkedő Várhegyen az 1. században épült ki a Solva nevű római castrum, amelynek maradványaira Géza fejedelem (971-997) kezdte építeni az esztergomi várat. Itt született fia, Vajk, akit az új évezred kezdetén itt koronáztak királlyá. 1. (Szent) István király uralkodásától kezdve a tatárjárásig (1000-1242) Esztergom királyi, illetve az érsekség alapításától (1001) egyházi és egyúttal megyei (ispánsági) székhely volt. 24. kép Vörösmárvány oszlopfő a közép­kori esztergomi várból, 12. század vége. (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) 25. kép Az esztergomi középkori vésett vörösmárvány, fehérmárvány és fekete kő­berakásokkal díszített királyi trónus megmaradt töredékei (kiegészítéssel), 1200 körül. (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom