Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)
III. Szokások tegnap és ma
Solymáron 2011-től - az eredetileg a lányok karácsonyi köszöntő, adománygyűjtő szokása - a Christkindlspiel, Kristkind, vagy Jézuska-járás önálló előadásként került be a templomba, amelyet azonban évente csak egyszer adnak elő, karácsony előtt. A szereplők amatőrök, az óvodásoktól az asszonykórusig három generáció tagjai. A helyi dialektusba átültetett németországi szövegek solymári énekekkel hangzanak el nagy sikerrel, aminek nyomán egyre többen kívánnak részt venni benne. Az ünnep „újratöltésére", közös megélésére azok részéről is egyre nagyobb az igény, akiket nem feltétlenül az egy felekezethez tartozás, hanem az egyetemes keresztény értékekben való hit vezet. Egy szentendrei baráti társaság a Pilis hegységben található Kőhegyen több éve előadja a húsvéti misztériumot. (51. kép) Ok teremtettek hagyományt Szentendrén a különböző elemekből összeállított Szamárhegyi betlehemes című szabadtéri misztériumjátékukkal, ahol a dalmát nemzetiség lakóhelyére utaló jelző már a „szentendreiséget" jelenti. A rendszerváltást követően a társadalmi ünnepek is megváltoztak. Az új ünnepek között találunk olyanokat, amelyek a nemzetiségekről szólnak és ténylegesen helyi rendezvényként realizálódnak. A nemzetiségek napját különböző időpontokban folklórműsorral, kiállítással tartják meg. Az 1990-es évektől a német települések emlékműveket emelnek és megemlékeznek a kitelepítés helyi évfordulóiról.38 Német nyelvű mise és a kitelepítettek hazalátogatása kapcsolódott ezekhez az ünnepekhez, az utóbbiak azonban egyre kevesebben vannak. Az eseményen, ahol a település és az intézmények vezetői képviseltetik magukat, alapvetően a német közösség tagjai vesznek részt. A németajkú lakosság letelepedése Buda körül és a Pilis hegységben közel három évszázada történt. Az itteni német településeken napjainkban ünnepük egyre hangsúlyosabban a betelepülés kerek 300 éves, vagy kevésbé kerek, ahhoz közeli évfordulóját.39 Az ünnepségek a német nemzetiségűek kettős identitását fejezik ki: miszerint az itteniek elsősorban szentivániak, solymáriak, bogdányiak, és a többi (azaz magyarországiak), és másodsorban németek, akik már 300 éve élnek itt. A különböző német területekről toborzott telepesek Ulm városánál szálltak vízre. Az úgynevezett ulmer Schachtel (ulmi dereglye), a németajkú betelepülők bevándorlásának szimbóluma40 az utóbbi évtizedben vált emblematikus tárggyá a megyei németség különféle rendezvényein. (52. kép) Először Pilisvörösvár 2006-os ünnepségén jelent meg az ulmi bárkát jelképező csónak a tavon. Ez volt az ötletadó, azóta a Vörösvári Napok keretében évente tutajhúzó sportversenyt rendeznek. 2010-ben Solymár ünnepelte a betelepülés évfordulóját. Az ulmi városháza freskója nyomán az itteniek elkészíttették a bárka makettjét, amit viseletbe öltözött menet kísért a falu központi ünnepségére. (53-54. kép) Dunaharasztiban a térség németségének fesztiválját tutajos találkozó keretében rendezik meg. Pilisszentiván német nemzetiségi önkormányzata a betelepülés 285. évfordulóján különleges ünnepnapot szervezett: a település lakóinak részvételével, hét helyszínt érintve eljátszották a falu történetének legfontosabb eseményeit. A sváb Szentiván születésnapja minden szentiváni ünnepe lett, erősítette az itteniek összetartozástudatát. Újabb jelenség, hogy „a kibocsátó hazából" német és osztrák elemek kerülnek át a hazai németek kultúrájába. Ennek egyik megnyilvánulása a bajor térdnadrág és a dirndli itthoni viselése, és ezzel együtt a hagyományokat vállaló szemlélet, magatartás. A német telepesek a 18. században a legkülönbözőbb tartományokból érkeztek, a falvaknak tényleges kapcsolata nem az egykori lakóhellyel, hanem a kitelepítettek új lakóhelyé-38 Solymáron 1996-ban készült el az emlékmű. 1997-ben a képviselőtestület a hivatalos községi ünnepek sorába emelte a kitelepítés évfordulójának megünneplését, ezzel a kitelepítés a község identitásának is a részévé vált. 39 Solymáron nincsenek adatok a németek érkezésének időpontjáról. Az 1710-es községi összeírásban szerepelnek először német nevű lakosok, ennek alapján ünnepelték meg a betelepülés 300. évfordulóját 2010-ben (Seres 1993: 53). A zsámbéki németek betelepítésének 300. évfordulójáról 2013. augusztus 17-én emlékeznek meg. 40 Frauhammer-Glässer 2013: 3. 38 52. Az Ulmer Schachtel, a németajkúak betelepülésének jelképe, 2010
