Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)

III. Szokások tegnap és ma

A közösségi ünnepek megteremtését segítette az önkormányzati törvény, mely nagyfokú önállóságot adott a településeknek az általuk szervezett rendezvények formája, költségvetése tekintetében is. A programok napjainkban elsősorban költségvetési és pályázati forrásból, szponzorokkal és a civil szervezetek tagságának önkéntes munkájával valósulnak meg.37

A helyi templombúcsú időpontja köré szintén gyakran szerveződnek világi ünnepek, falunapok. A solymári Segítő Szűz Mária-kegytemplom búcsúja 1996-ban, a millecentenárium ünnepén az egész falut megmozgató esemény volt. A solymári búcsú 1997-től hivatalos ünnep, amelyen a közösségi programokkal

49. Lakodalmas fesztivál Csömörön (Hartmann József felvétele), 2004

a betelepülteket szeretnék integrálni. Az évente megrendezésre kerülő búcsúkra hazalátogatnak a rokonok, az elszármazottak is, és ez ösztönzője további kísérő kulturális rendezvények (előadások, kiállítások, bemutatók) megtartásának. Az esemény alkalmat teremt a lokális összetartozás erősítésére, ugyanakkor az évek során hozzákapcsolódott és hagyománnyá vált a testvértelepülésekkel való találkozó is (Solymári Búcsú, Pomázi Búcsú, Vörösvári Napok). Majd minden helyi rendezvény jelzője a 'hagyományos' kifejezés, ami elsősorban az adott esemény rendszeresen ismétlődő voltára utal. Ezek közül a továbbiakban csak azokkal foglalkozunk, amelyek a népi kultúra elemeire építenek.

A helyi fesztiválokat olyan értékek köré szervezik, amelyet az adott közösség magáénak érez, melyekkel a település meghatározza önmagát a külvilág felé. A téma lehet a szülőföld (Pilis), valamely szokás, hagyomány (farsang, pünkösd, szüret, lakodalom), termék (eper, káposzta), illetve legtöbbször étel, főleg süteményféle (kapusztnyik, fánk, hájastészta, gőzgombóc). Minden esetben a település hagyományos kul-37 Napjainkban az alábbi, immáron egy évtizede ismétlődő, és ezáltal hagyománnyá vált rendezvények kapcsolódnak a német és a szlovák nemzetiségi önkormányzatokhoz rendezőként vagy közreműködőként: farsang, májusfa-állítás és döntés, úrnapi virágszőnyeg, szüreti felvonulás, hagyományos disznóvágás, nemzetiségi nap, illetve falunap.

36