Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)
II. Nemzetiségi hagyományok. A viselet
Szlovák viselet A hegyvidéki szlovák falvak lakói viszonylag korán, a 20. század közepére elhagyták népviseletüket. Nemcsak a férfiak, hanem azok a nők is, akik eljártak a faluból: a lányok szolgálni szegődtek, az asszonyok - különösen a szentlászlóiak, erdei termékekkel - piacoztak. Pilisszántón jártak viseletben legtovább a szlovák asszonyok, akik gyakran vásároltak maguknak ruhát a már „átöltözött" vörösváriaktól. Egy-két idős viseletes asszony él még Pilisszentkereszten. (14. kép) A pilisi szlovákok is öltöztetnek babát - maguknak, vagy reprezentációs célra - a fiatal menyecskék pruszlikos, hímzett főkötős viseletébe. Ilyen babák vannak kiállítva a közösségi házakban, illetve az iskolákban is. A pilisszántói régi pávakör tagjai is ebben a menyecske viseletben szerepeltek, és szintén ezt varratták meg a mai hagyományőrző együttes számára. 15. Pilisszántói óvodások felújított viseletben (Szőnyi József felvétele), 2009 A gyermek tánccsoportok ruhája ugyanez, főkötő nélkül. (15. kép) A megye nyugati felén szórványban lévő szlovákság körében csak újabban tapasztalható a helyi női viselet rekonstrukciója. Tárnokon magánszemélyek és a táncegyüttes varratott ruhát régi darabok alapján. A Pest környéki és a Galga menti szlovák falvakban az ünnepi ruhák díszítményei a népművészet utóvirágzásának korszakában alakultak, az átöltözés csak az 1970-es években kezdődött és még nem fejeződött be. Az itteni idős asszonyok ragaszkodnak viseletükhöz, de ruhatárukat modern korunkhoz igazítva praktikus darabokkal egészítik ki. A Pest környéki (Csömör, Isaszeg, Nagytarcsa) szlovákok körében tehát a viselet „élő hagyomány". Rendszere ismert, s bár csak az idős asszonyok járnak benne, ők még őrzik az előző generációk különböző korcsoportjainak ruháit. Az utóbbi évtizedben a viselet jelentősége ebben a térségben is megnőtt, amiben szerepet játszanak az itteni falvak és a térség rendezvényei, az idegenforgalmat hozó fesztiválok, ahol a résztvevő falubeliek eredeti ruhákban jelennek meg. Ezek létezését természetesnek veszik, az alkalmi kiállításokon inkább az egyes öltözetdarabok (kendő, pruszlik) mintakincsét mutatják be. A korábbi fellépések jellemzője az volt, hogy a hagyományőrző kórusok a legdíszesebb viseletét kívánták megmutatni a színpadon, ezért a fiatal menyecskék öltözetében szerepeltek. Napjainkban azonban ez a szemlélet is változik. Szaporodnak a tánccsoportok, egyegy rendezvényen, például a májusfa-állításon minden korcsoport, „az egész falu felöltözik". Szinte minden családban vannak teljes viseletek vagy darabok, amelyeket fel is vesznek. Nagy létszámú rendezvényre - például a nagytarcsai lakodalomra - a helyi múzeumokból is szoktak kölcsönözni. Csömörön egész szobányi ruha áll a hagyományőrzők rendelkezésére, melyből az ünnepekre az egyházi liturgiához igazodó színvilágú öltözetet ki tudják választani. (16. kép) A vallási ünnepeken a szlovák hagyományőrzők az alkalomnak megfelelő régi viseletben vesznek részt („csömöri keresztút", nagypénteki mosdás). 16 14. Pilisszentkereszti szlovák asszonyok virágvasárnap, 2005
