Mazányi Judit (szerk.): A felfedezett Duna-parti kisváros. A 20. századi magyar művészet Szentendréről nézve - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 3. (Szentendre, 2013)

Verba Andrea: Csoportkép Szentendrével, 1947-1972. (Változó nézőpontok - állandó értékek a szentendrei művészet megítélésében)

„Deli Antal volt a gondnok.192 [...] Ő egész télen kint lakott, a többi művésztelepi tag csak nyáron. A legidősebb, Perlrott Csaba Vilmos, halála előtt vettem tőle egy képet a múzeumnak193 - ez volt az állami mecenatúra - 500 forintért. Diener Dénes Rudolf lelke volt a telepnek. [...] Külön egyszobás lakása volt a telepen a Kántor Andor-Gálffy Lola házaspárnak, rajtuk kívül Göllner Miklós, Gráber Margit, Miháltz Pál, Barcsay és Korniss lakott még a telepen."194

Télen a helybeli művészeket vizitelte végig: kibiciklizett Pirk Jánoshoz Pismányba, Ilosvai Vargáékhoz a Zenta utcába, Onódi Bélához pedig a múzeum közeli Alkotmány utcába gyalogosan is könnyedén eljutott. Itt lakott még Conrad Gyula, Apáti Abkarovics Béla, a Czóbel-Modok házaspár, ugyanakkor Szántó Piroskáék még csak nyaranta vettek ki hol itt, hol ott egy szobát a városban. „Szentendrei volt a fiatal Szánthó Imre karikatúrista-festő, a művészeti élet katalizátora. Sikerült szponzorokat találnia, hogy a helybeli festők számára »alkotó-üdülést« szervezzen Pilismaróton; munkáikat kiállításon mutatták be a múzeumban.195 [...] Szentendrén született Balogh László, de akkor még csak főiskolás volt, ingyen végezte a múzeum grafikai munkáit."196 Deim Pál csak 1957-től szerepelt kiállításokon.197

A szentendrei tárlatok anyaga ez idő tájt főként a korszakban „neuralgikus pontként" kezelt nagybányai örökség jegyében fogant. A nagybányai művészet kultúrpolitikai, kritikai megítélése csak 1953-1956 után változott meg. Addig „egyfelől elítélték »impresszionizmusát« és tematikai közömbösségét, de nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a kor művészetébe tevékenyen bekapcsolódó poszt-nagybányaiak révén az egyetlen virulens, a kép mű-mivoltát megtartó örökséget jelentette az ötvenes évek elején."198 Az absztrakció-vita lezárulása után értelemszerűen nem lehetett nyilvános tere semmiféle nonfiguratív törekvésnek, de még így is a kritika „dekadenciájuk és formalizmusuk miatt fanyalogva beszél, vagy nem vesz tudomást a Nyolcakról, az aktivistákról, a Szocialista Művészcsoportról vagy a szentendreiekről."199

A szentendrei művésztelep 1956-ban megrendezett jubileumi kiállításának fogadtatása hűen tükrözi a szakma és a kritika megítélésének lassan változó, belső elmozdulásait. A kiállítást megnyitó Tersánszky J. Jenő és a katalógus előszavát író Lyka Károly neve szinte védjegyként garantálta a nagybányai hagyományokra építő, klasszikus festői értékeket képviselő művészkolónia szakmai elismertségét.200 A harminc kiállító művész között a Művésztelep elhunyt tagjainak, így Tornyai (11936), Paizs Goebel (+1944), Rozgonyi (+1948), Bánáti Sverák (+1951), Heintz (+1955) és Diener Dénes (+1956) munkáit is kiállították. Artner Tivadar a Szabad Nép oldalain megjelenő kritikája így összegezte a látottakat:

„A múzeum három termében felsorakoztatott alkotások, ha nem is teljes, de jellemző képet adnak a szentendrei művésztelep működéséről. A telepnek - keletkezése és élete sajátos voltának megfelelően - sohasem alakult ki határozottan kiolvasható stílusa. A hasonló motívumokon kívül alig találunk egyezéseket a múltban vagy napjainkban munkálkodó festők műveiben, legfeljebb a színek élénksége, gazdagsága, s a belőle áradó derű rokon a stílusukban."201

192 A gondnoki feladatokat „1939-től az állandóan ott lakó Bánáti Sverákné látta el 1959-ig, Sverák halála után Deli segített ebben neki." Tóth A.: Szentendrei művészet, i.m. (143. jegyzet), 13. Az időközben előkerült jegyzőkönyvek szerint özv. Bánáti Sverák Józsefnét, mint a telep állandó lakóját férje halála után 1951-ben kérték fel a gondnoki teendők ellátására. SzFT XIII. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1951. ápr. 1., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 72-73.

193 A megvásárolt alkotás, Perlrott Csaba Vilmos 1947-ben készült Szentendrei részlet című festménye (v.o., 60 x 50 cm, J.n., SZFM Ltsz. 54.8.1) azt is jól példázza, hogy a festő az 1951-es telepre történő beválasztása előtt is rendszeresen dolgozott Szentendrén.

194 Frank János: így éltünk Szentendrén, in: Élet és Irodalom, 1988. január 1., 4.

195 Öt szentendrei festő kiállítása: Apáti Abkarovics, Balogh, Conrád, Pirk, Szánthó. Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre, 1952. szept. 8-30. Tóth Antal ennek kapcsán a Goldberger-gyár támogatta kisoroszi alkotóüdülésről írt. Tóth A.: A szentendrei művészet, i.m. (143. jegyzet), 21.

196 Frank J.: így élünk, i. m. (194. jegyzet). „Művészeti életünk számos kiváló személyisége dolgozik Szentendrén: Czóbel Kossuth-díjas, Perlrott, Diener, Bán, Főnyi Munkácsy-díjas, Barcsay, Miháltz és Schubert főiskolai tanárok. [...] télen is Szentendrén tartózkodó festőművészek: Apáti, Deli, Conrad, Ilosvai, Onódi, Pirk, Szösz, Szamosi, Szánthó, Balogh." - írja másutt. Frank János: A (orsz.) képzőművészeti hét és a szentendrei művészet, 1953. december 19. (SZFM, Képzőművészeti Adattár, 67.634.1./35), megjelent Frank János: Képzőművészeti hét Szentendrén, in: Fegyverünk, 1954. január 1. SZFM, Képzőművészeti Adattár, 67.636.I./35.

197 Deim 1952-ben gimnáziumi tanárának, Bánáti Sverák József (+1951) korábbi biztatására jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, de csak többszöri próbálkozás után, 1958-ban vették fel. Deim Pál gyűjteményes kiállítása (MűvészetMalom). Szentendre, 2002,25.

198 „A Szabad Művészet 1953. 34. számában Cseh Miklós még számon kérő hangnemben foglalkozik a nagybányaiakkal, ám a következő, 5. szám címlapján már Ferenczy Károly Októberét reprodukálják, mintegy jelezve egy új korszak nyitányát." - írja Pataki Gábor, in: A művészetkritika 1945-1975. Kézirat, 1987. MTA, MD-C-III.761., 14.

199 Pataki G.: A művészetkritika, i.m. (198. jegyzet), 15.

200 A Szentendrei Művésztelep jubiláns kiállítása 1926-1956, Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre, a Műcsarnok kiállítása. Kát. előszó Lyka Károly. Szentendre, é. n. (1956).

201 Artner Tivadar: A szentendrei művésztelep jubiláris kiállítása, in: Szabad Nép, 1956. augusztus 21., 4.

52