Mazányi Judit (szerk.): A felfedezett Duna-parti kisváros. A 20. századi magyar művészet Szentendréről nézve - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 3. (Szentendre, 2013)
Verba Andrea: Csoportkép Szentendrével, 1947-1972. (Változó nézőpontok - állandó értékek a szentendrei művészet megítélésében)
Korniss Dezső és Novotny Emil Róbert, Schubert Ernő, valamivel később Bán Béla is tagja lesz a társaságnak.153 Az új tagok többsége már korábban is több szállal kötődött Szentendréhez, beválasztásuk azonban jelentősen átformálta a festőtársaság karakterét. Ugyanakkor az is igaz, hogy „nem minden új tag tartott igényt a telepre való beköltözésre, közös munkára," hiszen többeknek kényelmesebb lehetőségei is adódtak.154 A tagok közül Bán Béla és Perlrott Csaba Vilmos dolgozott és lakott a telepen, bár Perlrott Csaba Vilmost valójában csak 1951-ben vették fel a társaság tagjai közé.155 1946-ban Apáti Abkarovics Béla nyújtotta be másodszor is kérvényét a művésztelepen történő állandó ott-lakásra, de mivel a társaság nem tudott számára két helyiséget biztosítani, végül lemondott szándékáról.156 Változást jelentett az is, hogy 1946-ban elfogadták Onódi Béla, valamint Péchyné Rónay Kinga tiszteletbeli tag,157 majd 1947-ben Heintz Henrik,158 1951-ben pedig Pándy Lajos rendes tag kizárását.159 A telepi helyzet további differenciálódását jelezte, hogy egyrészről megfogalmazódott: „idegen festő a telepet állandó munkahelyéül ne használhassa," másrészt a Képzőművészeti Főiskolán 1945-től anatómiát tanító Barcsay javasolta, hogy főiskolai hallgatók tartózkodhassanak a telepen.160 A társaságnak 1946 nyarára 23 rendes és 9 tiszteletbeli tagja volt.161 Időközben a tagok a telep felújítására is konkrét lépéseket tettek. Az előbb munkaszolgálatosoknak lakásul, majd a honvédségnek raktárul, végül a szovjet katonáknak autójavítóműhelyként szolgáló, megrongálódott műtermekben és a telepen Gáborjára Szabó Kálmán (ekkor még a Kultuszminisztérium előadójaként) már 1945. szeptember 6-án Deli, Barcsay és Sverák festőművészekkel együtt helyszíni szemlét tartott, és a javításokra 80 000 pengő költséget állapított meg.162 A háborús 153 Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 56-59 (85.j.). A tagfelvételek sorrendjét és a datálásokat illetően Kántor Andor visszaemlékezése több ponton eltér a jegyzőkönyvi bejegyzésektől. Kántor A.: A régi művésztelep, i.m. (65. jegyzet), 6. [Újra közölve: Tóth A., szerk: A Szentendrei Régi, i.m. (148. jegyzet), 149-165.] A társaság tisztikara 1946. december 21-én a következő személyekből állt: „Elnök: Czóbel Béla, társelnök: Főnyi Géza, titkár: Kántor Andor, ügyész: dr. Felméri Ernő ügyvéd, pénztáros: Bánovszky Miklós, ellenőr: Rozgonyi László, a számvizsgáló bizottság tagjai: Barcsay Jenő, Göllner Miklós és Miháltz Pál." Horváth M. F.: A Szentendrei Festők, i.m. (149. jegyzet), 422. A telep igazgatója Schubert és Főnyi mellett társelnök még dr. Dezsőfi Ferenc polgármester. Lásd ugyanerről Tóth A.: Szentendrei művészet, i.m. (143. jegyzet), 11,13; Tóth A., szerk.: A Szentendrei Régi, i.m. (148. jegyzet), 57. Úgy tűnik, hogy a beválasztásoktól függetlenül többen már korábban is dolgoztak a telepen, és a jegyzőkönyvi bejegyzés lényegében inkább az adott helyzet hivatalos rögzítésének, bizonyos értelemben formális szentesítésének tekinthető. 154 Tóth A.: Szentendrei művészet, i.m. (143. jegyzet), 12; Tóth A., szerk.: A Szentendrei Régi, i.m. (148. jegyzet), 54-55. 155 Bán Béla esetében: SzFT XIX. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1947. márc. 18., valamint Perlrott Csabára: SzFT XXIII. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1951. ápr. 1., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 60-62, 65, 73. Ugyanerre Kántor A.: A régi művésztelep, i.m. (65. jegyzet), 6; Tóth A., szerk.: A Szentendrei Régi, i.m. (148. jegyzet), 160 (169.j.). 156 SzFT taggyűlésének jegyzőkönyve, 1946. júl. 21., 28., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 60-62; Tóth A., szerk.: A Szentendrei Régi, i.m. (148. jegyzet), 55. 157 SzFT évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1946. márc. 14., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 57-59. 158 SzFT XIX. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1947. márc. 18., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 62-65. 159 SzFT XXIII. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1951. ápr. 1., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Müvésztelep, i.m. (140. jegyzet), 72-73. 160 SzFT XIX. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1947. márc. 18., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 62-65. Nyilván Barcsayval egyetértett Kmetty és Fónyi is, hiszen ők 1945-től korrigáltak a szentendrei szabadiskolán, és 1946-tól „gyakorlatilag Kmetty és Fónyi osztályának évfolyamai dolgoztak Szentendrén." Tóth A.: Szentendrei művészet, i.m. (143. jegyzet), 16; Tóth A., szerk.: A Szentendrei Régi, i.m. (148. jegyzet), 66. i6t 1946-ban a rendes tagok névsora: Apáti Abkarovics Béla, Barcsay Jenő, Bánovszky Miklós, Czóbel Béla, Deli Antal, Diener Dénes Rudolf, Domanovszky Endre, Fónyi Géza, Gadányi Jenő, Gáborjáni Szabó Kálmán, Göllner Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Kántor Andor, Kmetty János, Korniss Dezső, Miháltz Pál, Novotny Emil Róbert, Pándy Lajos, Rozgonyi László, Schubert Ernő, Bánáti Sverák József, Ilosvai Varga István. 1946-ban a tiszteletbeli tagok közé választják dr. Genthon Istvánt, dr. Kállai Ernőt, dr. Kopp Jenőt, dr. Pogány Ö. Gábort, Szőnyi Kálmánt, dr, Zombori Miklóst és Bisztrai Farkas Ferencet, majd 1947-ben Sulyok Bélát, dr. Újvári Bélát, Kassák Lajost és dr. Gálffy Pált is. SzFT évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1946. márc. 14., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 57-59 (87.j.). „Kántor 1947-ben kelt támogatást kérő levelében 23 művésztagról szól." Tóth A.: Szentendrei művészet, i.m. (143. jegyzet), 11; Tóth A., szerk.: A Szentendrei Régi, i.m. (148. jegyzet), 52-53; illetve a SzFT XIX. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1947. márc. 18., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 62-65. 162 A helyszíni szemlét megelőzően 1945. augusztus 7-én a SzFT-пак a vezetősége Jeges Ernő elnök és B. Sverák József főtitkár aláírásával a művésztelep helyreállítása érdekében állami szubvenciót kérő folyamodványt nyújtott be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A felirat - ugyan nevek felsorolása nélkül -, de már ekkor 20 tagról tett említést. „A szubvenciót elsősorban azért kérjük, hogy helyreállíthassuk az épületkárokat és a műtermeket lakhatóvá tehessük, részint a társaság tagjai számára, részint azoknak a művésznövendékeknek a számára, akiket a Képzőművészeti Főiskola küldött ide nyári tanfolyamra, másodsorban modellköltségekre és egyéb kiadások fedezésére." Kiss D., szerk.: Iratok I., i.m. (150. jegyzet), 22-23 (A Szentendrei Művésztelep helyreállítása, a SZFT vezetőségének felirata a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, 1945. augusztus 7.); Tóth A.: Szentendrei művészet, i.m. (143. jegyzet), 11; Tóth A., szerk.: A Szentendrei Régi, i.m. (148. jegyzet), 52. Lásd még SzFT XIX. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 1945. szept. 16., in: Bodonyi E. - Tóth A., szerk.: A Szentendrei Művésztelep, i.m. (140. jegyzet), 56-57. 47
