Bodonyi Emőke (szerk.): Alapító Nyolcak. A Szentendrei Művésztelep születése - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 2. (Szentendre, 2013)

Képelemzések

PÁNDY LAJOS:

Lakoma Simon farizeus házában (Vázlat a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom falképéhez)

I Feast in the House of Simon the Pharisee (Study for the Mural of the Church St. John the Baptist), 1933 tempera, papír I tempera, paper, 285 x 440 mm (Kat. sz. 20.)

A Szentendrei Művésztelep nyolc alapító tagja közül négyen, Bánáti Sverák József, Heintz Henrik, Onódi Béla és Pándy Lajos az akkori helyi plébánosnak felajánlották, hogy kifestik a várdombi Keresztelő Szent János plébániatemplom szentélyét. Saját maguk javasolták az egyes képek témáit, amelyeket a plébánossal egyeztettek. Fizetségként meleg ebédet kaptak. A szentély kifestésének első szakaszára 1932-1933-ban került sor. Szinte az összes kompozíció feltűnő jellegzetessége, hogy a bibliai jelenetek architekturális környezetben, hátulról nyitott enteriőrben játszódnak. A képek hátterében pedig Szentendre városképe jelenik meg egy-egy felismerhető épülettel. A reneszánsz kompozíciókat követő falképek egységes hatását a korabeli kritikák is elismerték. Pándy falképtervén Simon farizeus háza látható, ahol a bűnös aszszony olajjal megkeni a vendégül látott Jézus lábát. Az ablakon keresztül rálátás nyílik a szentendrei Városháza jellegzetes, félköríves homlokzatára és középen a várdombi Keresztelő Szent János plébániatemplomra.

A templom szekkói - az Angyali üdvözlettől a Mennybemenetelig - Jézus életének egy-egy fontosabb állomását követik rövid ciklus formájában, a szentélyboltozat közepére pedig a Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának témájú ábrázolás került. A szentély kifestését 1937-1938-ban, Rómából történő hazajövetele után Bánáti Sverák József fejezte be.

34