Mazányi Judit (szerk.): Egy aranykor modern mesterei. A Ferenczy család művészete - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 1. (Szentendre, 2013)
Genthon István: A Ferenczy családról
A FERENCZY CSALÁDRÓL A művészetek történetében aránylag ritka a tehetség öröklésének nemzedékeken keresztüli útja egy-egy családban. Ide tartozik Dürer, a muzsikus Bach család vagy Thomas Mann famíliája. Nálunk a legismertebb példa erre Markó Károly, akinek négy gyermeke, Károly, András, Katalin és Ferenc ugyancsak a festőpályát választotta, s ha nem is versenyezhettek apjuk kvalitásaival, jól megállták a helyüket. Egy másik, rendkívül érdekes példa Ferenczy Károly és családja. Velük kapcsolatban Szondy Lipót már 1925-ben hosszabb tanulmányban foglalkozott a művészi tehetség örökölhetőségének problémáival, és felhívta a figyelmet arra, hogy Ferenczy Károly szülei, ha műkedvelő módra is, de festettek, felesége, Fialka Olga céhbeli festő volt, aki bécsi kiállításokon számos sikert aratott. Valér, Noémi és Béni már a harmadik generáció. „A családi homogén öröklési anyagok," - írja Szondy - „a művészi gének eme csodálatos halmozódása tehát azt eredményezte, hogy a képzőművészeti tehetség a harmadik generációban, megszakítás nélkül, e generáció mind a három tagjából domináns formában sarjadt ki újra." Ezúttal főképp azt kellene megvizsgálnunk, hogy a család négy tagjának egyenként hol a helye a magyar művészet történetében. Ferenczy Károly kiindulópontja a „finom naturalizmus" volt, de ami utána következett, legsajátosabb eredményét jelenti. A nagybányai csoport vezéralakjává nőtt, társainak sokkal többet adott, mint amenynyit tőlük kapott. Később benne élt a frissen pezsdülő nagybányai és budapesti művészéletben, anélkül, hogy bárki hatása alá került volna. Eredményeit egyedül önmagának köszönhette. Ez az oka annak, hogy nehezen, vívódva haladt előre, s hogy plán air képei nemcsak a nemzetközi fejlődés szempontjából, de Szinyei korai eredményeihez mérve sem voltak a legaktuálisabbak. Az ily rendkívüli kvalitású művésznél, akinek az iskolás plán «írnél amúgy is szélesebb horizontja van, a késés nem kárhoztatható, annál kevésbé, mert stílusának késői szakaszában az összegző sajátosságok kivirultával a korszerűséget a maga erejéből érte el, az impresszionizmus utáni törekvéseknek egyéni hangot adott. Általános érvényű, tisztult felfogása, művészetének hasonlíthatatlan erkölcsi tartalma képesítette a magyar hagyomány kialakítására. A festés hitelét, erkölcsi küldetését, magasztosságának érzését ő alapozta meg azzal a helyi hagyománnyal együtt, mely művészetünk alapjává vált. A külföldi hatásokból kiépülő magyar festészet Ferenczy munkássága óta eresztett kitéphetetlen gyökereket a magyar földbe. Neki volt köszönhető, hogy kialakult egy derékhad, mely sajátosan helyi s egyúttal aktuális problémának felvetésével és megoldásával együtt haladt a külföldi fejlődéssel. Ez legfőbb művészettörténeti jelentősége Ferenczynek, aki Munkácsy zsenialitásának, Szinyei felvillanó korszerűségének fokát nem érte el, de ebben a mindennél fontosabb feladatban, a Nagy Parlag rendszeres művelésében a legnagyobb szolgálatot tette azok közül, akik Magyarországon ecsetet vettek a kezükbe. A nagybányaiak utáni nemzedék egy része hajdan a Gresham kávéházban gyülekezett, ezt a csoportot poszt-nagybányaiaknak is nevezik. Nem véletlen, hogy hozzájuk tartozott a művész két gyermeke, Noémi és Béni is. Legidősebb fia, Valér rendkívül tehetségesen indult, de úgy látszik, érzékeny idegrendszere nem bírta a feszültséget, tehetsége néhány év alatt ellobbant, hosszabb betegeskedés után részben grafikai technikával kísérletezve kisebb méretű, igénytelen tájképeket festett, tele keserűséggel. A tehetség követelő erejét mutatja, hogy Noémi soha rendszeresen nem tanult ábrázolni, figurákat megjeleníteni, de formavilágát maga alakította ki. Művészete a poszt-impresszionizmus dekoratív törekvéseivel rokon, mint apjának utolsó nagy aktképei. Gobelinjeivel hazánkban egyedül áll, sőt e műfajban külföldön se ismerünk megközelítően hozzá fogható alkotásokat. Ferenczy Béni szobrászata, mely az architektonikus alakítást a felület szépségével gazdagítja, stilárisan ugyancsak a poszt-impresszionizmushoz kapcsolódik, mint ahogy Maillol és Despiau formavilága Bonnard és társai stílusával rokon. Az apának a művészet küldetésébe vetett hite ott lobog gyermekeinek remekműveiben is. Genthon István 6
