Mazányi Judit (szerk.): Egy aranykor modern mesterei. A Ferenczy család művészete - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 1. (Szentendre, 2013)
III. terem: A műterem falai közt. Ferenczy Károly és Ferenczy Valér műtermi festményei
nyilvánult meg, hanem az emberi alak művészi megfigyelésében is szerepet játszhatott (Artistapár, 1912 /Kát. sz. 32/). A bővülő tematika a festésmódban is változást idézett elő. A korábbi pasztózus festést - a lassú száradást biztosító szegfűolajnak köszönhetően - sokszor leheletfinom, vékony festék felhordás váltotta fel, a személyes kézjegyet hordó ecsetnyomok háttérbe szorultak, időnként teljesen eltűntek. így a szabadtéren festett műveinek eleven lüktetése helyett műtermi műveit racionálisan megszerkesztett harmóniák, kristály tisztán csengő ritmusok és a fokozott dekorativitás jellemzik. Az állandóságra, a maradandóságra való törekvés az áhított tökéletesség iránti vágy szülte képeken néha kiszámítottságba fordul (Birkózók, 1912 /Kát. sz. 33/). A látszat ellenére, Ferenczy plein air és műtermi festményein a látvány megjelenítésében közös vonás a kompozíciós elemek tudatosan szerkesztett egyensúlyi helyzeteinek megteremtése. Csakhogy ezt a szigorú képi logikát a szabadban festett képeken oldja a nézőpont szubjektív megválasztása és a természeti formák szabálytalansága. A műtermi alkotásokon azonban a képsíkkal párhuzamosan rendezett motívumok - gyakorta - homogén háttérből élesen kimetsződő foltjai által szikárabban megmutatkozik a képek e belső rendje. Az álomba merülés utolsó fázisát megjelenítő, 1912-ben festett Alvó nő című festményén (/Kat.sz. 34/) ennek az elvont szépségeszménynek rendelődik alá a modell mozdulata, és a meleg vöröses háttérből artisztikus arabeszkként, opálosan ragyog fel a fehér kendő és a női test foltja. Ferenczy Valér műtermi képei Ferenczy Valér életművének értékelése még várat magára nemcsak azért, mert a II. világháború alatt bombatalálatot kapott műtermében sok alkotása elpusztult, hanem azért is, mert munkásságát átfogóan bemutató kiállításra mindeddig nem került sor. Ismert művei alapján úgy tűnik, hogy Valér ugyan nem örökölte Ferenczy Károly szigorú komponáló készségét, és megmaradt a látvány hű rögzítésénél, ám jelentősebb festményein láthatóan jól sáfárkodott az apától elsajátított örökséggel. Néhány tájképe mellett különösen igaz ez a kijelentés az arcképeire, amelyeken a műfaj legjobb akadémikus hagyományait is felhasználva, kiemelkedő pszichológiai érzékenységről tesz tanúbizonyságot. A családi portrék mellett megrendelésre is dolgozott. Ferenczy Károly levelezéséből értesülünk arról, hogy 1913-ban fia, Valér Krassó-Szörény vármegyébe készült, ahol ilyen jellegű felkéréseknek kellett eleget tennie. Valószínűleg ennek az útnak a során született a megye alispánjának, Issekutz Aurélnak a portréja (/Kát. sz. 36/) is. A markáns vonásokkal bíró modell magabiztos fölénnyel, enyhén ironikus arckifejezéssel fürkészi a fiatal festőt munka közben. Ferenczy Valér ugyanakkor számos asztali csendéletet festett. Az asztalokon sorakozó egyszerű, mindennap használt porceláncsészék, kancsók, tányérok vagy csuprok szépségét hagyományos eszközökkel, a részletek érzékeny kezelésével örökítette meg (Csendélet csészével, é. n. /Kát. sz. 37/). FERENCZY Károly 27. Andreevits Melanie Melanie Andreevits, 1906 V. о., 102,5 X 92 cm J.n. SzM MNG Ltsz. 4590. 28. Grünwald Vilmos Vilmos Grünwald, 1907 V. о., 118 X 89 cm J.n. Ltsz. 77.1.-F. 29. Grünwald Vilmosné (Ernst Paula) Mrs Vilmos Grünwald (Paula Ernst), 1907 V. о., 99 X 88,5 cm J.n. SzM MNG Ltsz. F.K.10.433. 30. Nyúl és kakas Rabbit and Rooster, 1910 V. о., 53,7 X 79,3 cm J.j.f. (alig olvasható): Ferenczy K. Ltsz. 90.8-F. 26
