Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

II. KÖZTÉRI ALKOTÁSOK SALGÓTARJÁNBAN 1997-2002 - Bagyinszky Istvánné - A salgótarjáni panteon

SZILÁRDY ÖDÖN Sajólenke, 1832. augusztus 2. Salgótarján, 1912. október 13. Középiskoláit Lőcsén, Körmöcbányán, Kassán végezte, jogot Egerben tanult. Az 1848/49-es szabadságharcban volt huszárhadnagy, de világos után osztrák katona is. 1851-től Gömörben, birtokán gazdálkodott. Salgótarjánba kerülésének ideje nem pontos. A bányászatot és ipartelepítést előmozdító Jankovich családból választott feleséget. Konzervatív földbirtokosi mentalitás mellett a vállalkozó polgári magatartás is jellemző volt rá. Részvényes lett, vasútépítési tevéi (Szécsény, Salgótarján között) voltak. Mint a legnagyobb salgótarjáni birtok tulajdonosa intenzív gazdálkodást folytatott. Közéleti munkássága is széles körű volt: tagja volt a megyebizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, elnöke több pénzintézetnek, a községi képviselő-testület szinte minden bizottságában tevékenykedett. 1904-ben megkapta a magyar udvari tanácsosi címet. A családi sírboltban, Sajólenkén helyezték végső nyugalomra. A bronz mellszobor Bobály Attila alkotása. DR. DORNYAY BÉLA Keszthely, 1887. március 25. - Budapest, 1965. április 5. Keszthelyen a piaristáknál érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. Rózsahegyre került tanárnak. Geológiából doktorált 1913ban. A veszprémi múzeum, a mosonmagyaróvári tanítás után 1921-ben kilépett a piarista rendből. Először Buda-